Nagyvilág

Magyar utakon átszáguldó horrorkaravánok züllesztik a román gépkocsiparkot

A légszennyezés kritikus mértéket ért el, az ócska, pöfögő dízelek száma meghaladta a benzines autókét. A hatóságok mégsem fékezik meg a nyugat-európai roncskocsik beáramlását, ahogy a magyarországi bírságok sem.
Korábban a témában:

Egyelőre nincs miért aggódniuk a Nyugat-Európából használt kocsik behozatalából megtollasodó magánszemélyeknek vagy cégeknek, mert a Szociáldemokrata Pártot (PSD) 2019 végén leváltó Nemzeti Liberális Párt (PNL) sem készül leállítani a roncskocsik romániai importját. A németek, franciák, olaszok pedig röhögnek a markukba, mert pár ezer euróért megszabadulnak a dízelektől, és az ócskavashegyeket Romániába tolják át. Csak Magyarországon  havonta száz „horrorkaravánt” büntet a rendőrség. A szám a szankciók ellenére sem csökken, mert a használtautók továbbértékesítéséből így is hasznot húznak a kereskedők.

Ludovic Orban új román miniszterelnök pedig fél bármilyen környezetvédelmi illeték leple alatt gátat szabni a 15-20 éves dízelautók forgalomba állításának, azzal hárítva, hogy előbb egyeztetni kell Brüsszellel.

Inkább hétszer átgondoljuk, mielőtt bármilyen adót, illetéket kivetnénk a használt autókra, amelyet aztán majd vissza kell fizetni a tulajdonosoknak, mert ellenkezik az uniós jogszabályokkal

– nyilatkozta a közelmúltban.

Szabálytalan járműszerelvény egy Csongrád megyei ellenőrzésen. Fotó: Police.hu

Megkopasztott környezetvédelmi minisztérium

Tény, hogy a használt autókra kivetett korábbi adókat – bármilyen címszóval rótták is ki – Románia a 2007-es uniós tagsága óta alaposan megszívta. Pedig igyekeztek fékezni a roncsautók behozatalát, élénkíteni az új járművek vásárlását. 2012-ben a Victor Ponta vezette baloldali kormány a használt autókra kivetett környezetvédelmi illetéket a gépjármű első bejegyzésének illetéke névre keresztelte. Magyarán annak, aki először bejegyzett egy járművet Romániában – függetlenül attól, hogy új vagy használt volt – plusz illetéket kellett fizetnie, az új kocsikra kevesebbet, a régiekre, gyártási évtől, környezetszennyezéstől függően többet. (Előfordult, hogy a márkaképviseletek az új autók esetében átvállalták az illetéket.)

Az adó 2012-ben első tulajdonosváltási adóvá módosult, és párosult egy rém bonyolult számítási rendszerrel, így az érintettek egy-egy autóra akár több ezer eurót is leperkáltak az államnak.

A nagyvárosokban szervezett tüntetéseknek köszönhetően a rendelkezést egy évre felfüggesztették, aztán 2014-ben a PSD végül politikai megfontolásból minden gépkocsibejegyzési adót, illetéket egy tollvonással eltörölt. De nem úszták meg ennyivel, mert a Európai Bizottság kötelezte Romániát az addig beszedett adók visszafizetésére. A huzavonák ellenére csak 2019-ben a környezetvédelmi tárca a 2,4 milliárd lejes büdzséjéből 1,8 milliárdot a plusz adók megtérítésére költött. Ez csaknem 119 milliárd forint.

A német nyugdíjastól a romániai bejegyzési maffiáig

Nyílt titok, hogy elsősorban Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban romániai ügynökök ezrei vadásszák a legkedvezőbb eladási ajánlatokat, és azonnal lecsapnak rájuk. Különösen népszerűek a kisvárosi német nyugdíjasok, akik a dízelbotrányok hatására szabadulnának 10-20 éves, de még remek állapotban lévő Euro 2-es, Euro 3-as besorolású autóiktól, és örülnek, ha valaki egy-két ezer eurót fizet értük.

Az importlánc tökéletesen összefonódott, szakosodott vállalkozói pakolják fel a járműveket a Magyarországon is átdübörgő horrorkaravánokra. A megengedett súly túllépése miatt kiszabott bírságok árát vélhetően bekalkulálják, ráadásul nem mindenki bukik le, érdemes rizikózni. A román határon való átjutás már ujjgyakorlat, a romániai utakon pedig a magyarországihoz képest lazább a trailerek ellenőrzése.

A szervezett láncolat a gépkocsibejegyzési hivatalnál (RAR) zárul, ám itt is „akad ember”. A RAR-maffia fala azonban több nagyvárosban repedezik. Tavaly nyáron a iaşi RAR több alkalmazottja bukott le és került börtönbe azért, mert 100-200 eurós kenőpénzért intézték el órák alatt a bejegyzést, miközben a közönséges halandó akár egy hétig is kilincsel. De az autókereskedőknek fizetniük kell a hivatalnál a gépkocsikat ellenőrző szerelőknek is.

Fotó: Friso Gentsch / dpa / AFP

Ekkora költségek mellett is hemzsegnek a hirdetési oldalak  a 400-600 ezer forintos kínálatoktól, gyakorlatilag ma Romániában bármelyik család, ahol a férj és feleség dolgozik, simán megengedhet egy ilyen lehordott autót. Az pedig „természetes”, hogy az összes, eladásra kínált használt autót a kereskedők megbuheráltatják, miután egy felmérés szerint a romániai vásárlók szeretik, ha a kilométeróra 150 ezer alatti értéket mutat. A beavatkozás 100-200 eurót kóstál, de megéri.

Elszabadult a pokol, a roncsok visszavágnak

A PSD választási kampányaiban populistán csengett a használt autókra kivetett adók, illetékek eltörlése – vélhetően a használtautó-kereskedők, -importőrök nyomása sem volt elhanyagolható –, csakhogy a lazítás 2020-ra alaposan visszacsapott.

2018 decemberére a rendszerváltás után először haladta meg a dízelautók száma a benzinesekét, és a hivatalosan bejegyzett 6,5 millió személygépkocsi 80 százaléka tíz évnél öregebb volt.

2010-ben még csak 4,3 millió személygépkocsi futott az utakon. Csak ebben az esztendőben 604 ezer személygépkocsival nőtt a járművek száma Romániában, s ebből 473 ezer használt autó. 2017-ben még 520 ezer ócska személyautót hoztak be Nyugat-Európából.

Az új autók eladása is emelkedő tendenciát mutat, ám sokkal kisebb arányút, mint a használtaké. Tény, hogy az úgynevezett roncsautóprogram, amelynek keretében a hivatalosan leadott ócska négykerekűekért az állam körülbelül 350 ezer forintos vouchert ad, s ezt beszámítják egy új autó vásárlásakor, meghozta a gyümölcsét. 2019-ben húszezer ilyen vouchert finanszírozott az állam, és a program idén is folytatódik. A szakemberek meg is kongatták a vészharangot az ócska dízelek miatt, de hiába, senkit nem érdekel, hogy egy húszéves dízel Volkswagen sokkal több mérget pöfékel a levegőbe, mint egy hasonló korú Dacia.

Még Gabriela Firea, szocdem bukaresti főpolgármestert sem. Január első hetében Costel Alexe környezetvédelmi miniszter figyelmeztette, hogy a román fővárosban a levegőszennyezés mértéke időnként a megengedett érték hétszerese, és ennek egyik oka a roncsautók kipufogógáza.

Ha nem tetszik, akkor költözzön el Bukarestből

– válaszolta a főpolgármester, miközben a hatóságok már azt fontolgatják, hogy javasolják a lakosságnak a védőmaszk viselését. Az autók által (is) okozott levegőszennyezettség mértéke az összes nagyvárosban, megyeszékhelyen messze meghaladja a megengedett értéket.

A kiemelt kép illusztráció. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.