Nagyvilág

Mianmar Nobel-békedíjas vezetője szerint nem történt népirtás a rohingyák ellen

Visszautasította a népirtás vádját Mianmarral szemben a délkelet-ázsiai ország vezetője szerdán a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Aung Szan Szú Kjí szerint a vád félrevezető, és a nyugat-mianmari Arakán államban történtek leírása nem felel meg a valóságnak.

Mianmar ellen november közepén indított pert Gambia az ENSZ Nemzetközi Bíróságán (ICJ) azzal a váddal, hogy népirtást követtek el a muszlim rohingya kisebbség ellen.

A Nobel-békedíjas mianmari vezető, a buddhista többségű ország de facto miniszterelnöke – akit azzal vádolnak, hogy szemet hunyt a jogsértések felett – a tárgyaláson elismerte, hogy a rohingyákkal szemben a katonaság olykor aránytalanul határozott fellépést tanúsított, amely civilek életét is követelte, ugyanakkor a cselekmények nem jelentettek népirtást szerinte.

Azt hangoztatta, hogy a népirtás megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény nem alkalmazható a mianmari helyzetre. Ezzel összefüggésben hozzátette, a 1990-es évek balkáni háborúja során azt sem tekintették népirtásnak, amikor emberek ezreit fegyverrel űzték el otthonukból.

Mintegy félórás beszédében Aung Szan Szú Kjí kiemelte, Mianmar egyik legszegényebb régiójában a helyzet rendkívül “bonyolult, nem könnyű megérteni”. A muszlim kisebbséggel összefüggő problémák évszázadokra nyúlnak vissza. Szerinte a fegyveres konfliktust afgán és pakisztáni szélsőségesek által kiképzett felkelők összehangolt és átfogó fegyveres támadásai indították, amelyekre a katonaság válaszolt.

“Tragikus módon ez a fegyveres konfliktus több százezer muszlim elvándorlásához vezetett” – fogalmazott.

Azt mondta: bizonyos körülmények között a népirtás szándéka nem lehet az egyetlen hipotézis. Nyomatékosította, hogy a muszlim kisebbség ellen a katonaság olykor aránytalan fellépést tanúsított, de a válaszlépések nem a népirtás szándékával történtek.

Lehet-e népirtásra irányuló szándéka egy olyan kormánynak, amely aktívan nyomoz, büntetőeljárást indít katonák és tisztek ellen, akiket bűncselekmények elkövetésével vádolnak, és meg is bünteti őket?

– tette fel a kérdést. Ha a folyamatban lévő vizsgálatok háborús bűncselekményeket állapítanak meg, az elkövetőket az ország alkotmányának megfelelően büntetőeljárás alá vonják. Nemzetközi eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a hazai elszámoltathatóság kudarcot vall – jelentette ki.
A kedden kezdődött, háromnaposra tervezett tárgyalás első napján Gambia arra kérte a bíróságot, rendeljen el különleges intézkedéseket a mianmari rohingya muszlim kisebbség védelmére addig is, amíg az ügyben nem születik jogerős ítélet.

Az ügy részleteit ismerő források szerint a bírói testület a tárgyalássorozat ideje alatt nem hoz döntést a Mianmar ellen felhozott vádakban, hanem Gambia ideiglenes intézkedések iránti kérelmére összpontosít.

A kérelemről még a héten, a népirtás ügyében két hónapon belül várható döntés.

Az ENSZ nyomozói korábban azzal vádolták meg a mianmari hadsereget, hogy tömeggyilkosságokat és egyéb atrocitásokat követett el a muszlim kisebbség tagjaival szemben “népirtás szándékával” egy 2017-es művelet során, aminek következtében több mint 700 ezer rohingya muszlim menekült át a szomszédos Bangladesbe.

Egy független tényfeltáró misszió szerint katonák nőket és gyerekeket erőszakoltak meg csoportosan, falvakat romboltak le, és élve elégettek embereket otthonukban a nyugat-mianmari Arakán államban folytatott műveletük során. Ezeket a megállapításokat mind a mianmari hadsereg, mind a kormány határozottan tagadta.

A rohingyák többsége főként a nyugat-mianmari Arakán államban él, és a világ egyik legüldözöttebb kisebbsége. Néhány szakértő úgy véli, hogy őshonosak a térségben, mások szerint a bengáli területek brit gyarmatosítása idején, majd Burma (a későbbi Mianmar) 1948-as függetlenedése és az 1971-es bangladesi függetlenedés után érkeztek a régióba. Hiába élnek nemzedékek óta Mianmar területén, ez utóbbi vezetése továbbra is illegális bevándorlóknak tekinti őket. Az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény sem ismeri el etnikai csoportként, és gyakorlatilag megfosztja őket az állampolgárságtól. A kisebbség tagjai naponta kénytelenek diszkriminációval szembesülni: nincs tartózkodási engedélyük, nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat, sőt mozgásukban is korlátozzák őket.

(MTI)

Kiemelt kép: Van WEEL / ANP / AFP / Netherlands OUT

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.