Arizona kormányzója 2010-ben írta alá az Egyesült Államok legszigorúbb bevándorlásellenes törvényét, ami az amerikai legfelsőbb bíróság döntése szerint nagyrészt alkotmányellenes módon próbálta kiűzni az államból az illegális migránsokat. A jogszabály támogatói abban bíztak, hogy a rendőrséget széleskörű jogokkal felruházó törvény betartatásával elérik, hogy az Arizonában élő, megfelelő iratokkal nem rendelkező bevándorlók önként hagyják el az országot.
Csalódniuk kellett, a törvény bevezetése ugyanis pont az ellenkező hatást érte el. Az államban élő bevándorlók nem a menekülést választották, hanem a politikai küzdelmet. Az SB1047 nevű törvény aláíró Jan Brewer kormányzó, valamint a bevándorlásellenességével országosan is hírhedté vált keménykezű arizonai seriff, Joe Arpaio minden bizonnyal nem számított arra, hogy a velük szembeszálló latino aktivisták egy évtizeden belül már egymás után fogják nyerni a helyi választásokat. Pedig ez történt.
A bevándorlásellenes törvények voltak azok, amik felébresztették a közösséget, valamint Arpaio és Jan Brewer, és az általuk képviselt bevándorlásellenes politika
– mondta el a Politico című amerikai lapnak Regina Romero. A mexikói bevándorlóktól származó demokrata politikus az előző héten az első közép- és dél-amerikai származású nő lett, akit megválasztottak az állam második legnagyobb városa, Tucson polgármesterének.
Romero csak az egyike azoknak a latino politikusoknak, akik aktivista múlttal a hátuk mögött döntöttek úgy, hogy beszállnak a politikába, és nem kívülről, hanem belülről próbálják megváltoztatni a rendszert. Egymás után kezdtek el választásokon indulni, felhasználva azokat a tapasztalatokat, amit az Arpaio és Brewer nevével fémjelzett politika elleni szervezkedésben sajátítottak el.
Rájöttünk, hogy ha meg akarjuk változtatni a minket elnyomó rendszert, akkor azt belülről kell megtennünk. Ehhez pedig meg kellett változtatnunk a törvényhozás arculatát
– közölte Romero.
Sikerrel is jártak. A választás előtt önkormányzati képviselőként dolgozó Romero megüresedett helyére szintén egy latinót választottak, az illegális bevándorló szülők gyermekeként született Lane Santa Cruzt. Közben az állam fővárosában, Phoenixben most először négy latino képviselő ül az önkormányzatban. Egyiküket, a mexikói bevándorlóktól származó Betty Guardadót, aki szállodai takarítóból lett szakszervezeti vezető, az előző héten a város alpolgármesterévé is megválasztották.
Szintén önkormányzati képviselő lett az egyik legharcosabb bevándorláspárti szervezet, a Puente Human Rights Movement vezetője, a mexikói születésű Carlos Garcia, aki egészen 14 éves koráig a megfelelő iratok nélkül élt az Egyesült Államokban. Garcia azután lépett be a politikába, hogy 2009 után 5 családtagját is deportálták, egy hatodikat pedig magánbörtönbe zártak. Elmondása szerint úgy érezte, hogy nincs más lehetősége, mint az, hogy választott tisztségviselőként érjen el változást.
Az a célunk, hogy szétromboljuk a népünk bántalmazására és elzavarásunkra létrehozott rendszert
– jelentette ki Garcia. A képviselő elismerte, hogy ez sok időbe fog telni, de most már elég sokan vannak ahhoz, hogy elérjék céljaikat, és már ők döntéshozó pozíciókba kerültek.
Nemcsak az önkormányzatokban, hanem az állami törvényhozásban is, ahova tavaly képviselőnek választották meg Raquel Teránt, aki a bevándorlásellenes törvények ellen küzdő aktivistából lett demokrata politikus. A mexikói határon található Douglas városában, valamint a határ másik oldalán található mexikói Agua Prieta városában nevelkedett nő szintén a bevándorlás-ellenességgel, és törvényhozás migránsellenes támadásaival magyarázta, hogy miért lépett politikai pályára. Terán egyébként azután indult a képviselői választáson, hogy elődje, a bevándorló szülőktől származó latino aktivista, Otoniel Tony Navarrete szenátori választáson indult, amit végül meg is nyert.
Ez csak a kezdet
Közben a mexikói bevándorlóktól rettegő arizonaiak nem számíthatnak arra, hogy ez a trend megtorpan, és visszájára fordul. Arizonában jelenleg minden harmadik lakos latino, és ez a közösség nő a legjobban a hatodik legnagyobb amerikai államban, ahol az állaim iskolákban már többségben vannak a latino származású gyerekek.
A várakozások szerint tíz év múlva már a kisebbségek lesznek többségben az államban, aminek már az országos politikára is hatása lesz. A latino szavazók mozgósításával győzni tudó aktivistáknak köszönhetően egyre több és több dél- és közép-amerikai származású ember vesz részt a választásokon, és 75 százalékuk demokrata jelöltekre szavaz.
A republikánusok, akik Donald Trump vezetése alatt a migránsellenességet tették a párt központi elemévé, ezzel pár éven belül elveszíthetik a megbízhatóan konzervatívnak számító Arizonát, ahol több mint ötven éve csak egyetlen egyszer tudott győzni demokrata elnökjelölt, 1996-ban Bill Clinton.
25 évvel ezelőtt, az újraválasztásáért küzdő republikánus kormányzó, Pete Wilson egy bevándorlásellenes indítvánnyal próbálta maga mellé csábítani a gazdasági gondokkal küszködő állam választóit. Ez volt a hírhedtté vált Proposition 187, azaz a 187-es indítvány, ami egyebek mellett eltiltotta volna az illegális bevándorlókat a közoktatástól és a közegészségügyi ellátástól.
A „Mentsük Meg az Államunkat” néven is ismert indítványt 1994-ben bocsájtották népszavazásra, és az lett a fő témája az ugyanarra a napra eső kormányzóválasztásnak is. Bár a kisebbségek erőteljesen tiltakoztak az indítvány ellen, azt végül az állam választói megszavazták, Wilson pedig a Prop 187-nek köszönhetően nyert a kormányzóválasztáson.
Győzelme azonban rövid életű volt. Két évvel később csúfos bukással ért véget elnökválasztási kampánya, és most, 25 évvel később az ő nevével hozzák összefüggésbe, hogy a Republikánus Párt teljesen elveszítette Kaliforniát.
Rövid távú stratégia a latinoellenesség. Lehet, hogy segítségével megnyersz egy választást, de elveszíted a háborút
– jelentette ki az NBC News-nak Wilson győzelmével kapcsolatban Arturo Vargas, a NALEO nevű latino szervezet vezetője. Most, 25 évvel a Prop 187 után már köszönetet mondanak a latino politikusok Wilsonnak, mert neki, és az általa támogatott indítványnak köszönhető, hogy a közösség tagjai aktívan elkezdtek részt venni a politikában.
Ha nem lett volna a Prop 187, soha nem mentem volna politikai pályára
– közölte az LAist című kaliforniai lappal Kevin de León, akinek Guatemalában születettek a szülei, és aki 20 évvel az indítványról szóló szavazás után a kaliforniai állami szenátus elnök lett.
25 years ago, California faced an opportunist Governor seeking re-election using a racist, xenophobia initiative called #Prop187. We fought back #OnePersonAtATime and changed our state. Today, our California Latino Legislative Caucus says #ThankYouPeteWilson.
Közzétette: California Latino Legislative Caucus – 2019. november 1., péntek
És ő csak egyike a sok latino politikusnak, akik a kaliforniai indítvány hatására lettek politikailag aktívak. Szintén a Prop 187 körüli harcok miatt választotta a közszolgálatot például Julián Castro, aki előbb a texasi San Antonio polgármestere lett, majd később Barack Obama városfejlesztési minisztere, míg ikertestvére kongresszusi képviselő.
És közben a Republikánus Párt szinte teljesen lényegtelen tényezővé vált Kaliforniában, ahol az állami képviselőházban, és a szenátusban is szupertöbbségben vannak a Demokrata Párt politikusai, és még a kormányzót is a demokraták adják.
Kiemelt kép: Ariana Drehsler / AFP
