Nagyvilág

Orbán egy nap alatt sokat erősödött Brüsszelben

Rövid tárgyalás és izmozás után az Európai Parlament megválasztotta az Európai Bizottság elnökének Ursula von der Leyen német védelmi minisztert. VDL, ahogy Brüsszelben hívják, már a jelölésével is komoly politikai következményeket szabadított az európai politikára, és ezt a megválasztása csak fokozta. Összeszedtük azokat a tanulságokat, amelyeket le lehet vonni az elmúlt pár hét eseményeiből.

1. Minden képviselő számít.

Kilenc szavazat. Ennyivel szerzett többet von der Leyen a szükségesnél. Nehéz túlhangsúlyozni ennek a jelentőségét, hiszen nem történt még ilyen a maastrichti szerződés 1993-as hatályba lépése óta. Az összes megválasztott bizottsági elnök stabil többséggel ment át a parlamenten, ami erős mandátumot jelentett nekik a továbbiakban.

Európa leggyengébb vezetője lett Ursula von der Leyen
A szélsőjobb és a Fidesz szavazatai nélkül meg sem választották volna, de a DK és a Momentum is támogatta. Mit jelent az, hogy ilyen gyenge felhatalmazással vág neki a munkának az Európai Bizottság elnöke?

Ez von der Leyenre nem igaz. Ha tíz képviselő máshogy szavaz, akkor most arról beszélünk, miért bukott el az Európai Tanács és a tagállamok vezetőinek terve. Ráadásul, elég szokatlan módon, előre sem lehetett tudni, ki hogyan fog szavazni, hiszen több pártcsalád megosztott volt, a szavazás pedig titkos. Így aztán soha nem számított még annyit egyetlen képviselő akarata, mint most.

2. Megosztottabb a parlament és a pártcsaládok is, mint valaha.

Ez azért fontos, mert úgy tűnik, a pártcsaládok messze nem fogják olyan keményen a parlamentet, mint eddig. Az előző bizottsági elnökök azért kaptak nagy támogatást, mert a parlamentet igazából két nagy pártcsalád irányította. Az Európai Néppártnak és a szocialistáknak határozott többsége volt, és a pártcsaládok vezetői keményen fogták a képviselőket.

Az idei EP-választás ebben változást hozott. A két nagy párt elvesztette a többségét, egy vagy két másik pártcsalád támogatására vannak rászorulva. Főleg, hogy még a saját embereik sem mindig szavaznak úgy, ahogy szeretnék. Ha kiszámoljuk, honnan érkeztek bevallott szavazatok Ursula von der Leyenre, azt láthatjuk, hogy a szocialista frakció körülbelül harmada szavazhatta csak meg. Ilyesmi korábban elképzelhetetlen volt. A káoszt csak növelte, hogy a szocialista pártcsalád vezetése nem döntött előre arról, hogy közösen hogyan szavazzanak majd, hanem engedték, hogy a párton belüli különböző csoportok összekülönbözzenek.

Fotó: Marijan Murat/dpa/ AFP

Ennek azért van nagy jelentősége, mert nem von der Leyen az egyetlen, akiről szavaznia kell a parlamentnek. Ilyen szétszórt, megosztott és gyengén vezetett parlamenten nem biztos, hogy átmegy majd az új bizottság, amikor a 28 biztosról egyszerre szavaznak. Ahogy azt se tudni, hogy a hétéves költségvetést elfogadják-e, hiszen itt eddig is brutális politikai kavarások mentek a háttérben, amit csak fokozhat, hogy irányíthatatlanná vált az EP. És ezt a játékot minden egyes politikai vagy törvényjavaslat elfogadásánál el kell majd játszani a következő öt évben.

3. A parlament fontosabb, mint eddig bármikor.

A Barroso-bizottság első leszavazásától Juncker csúcsjelölti megválasztásán keresztül a mostani izmozásig folyamatosan nőtt a demokratikusan választott képviselők szerepe. Ez azért fontos, mert a valódi hatalmat eddig a miniszterelnökök gyakorolták, és most csak kilenc szavazaton múlt, hogy ez nem változott meg gyökeresen.

Homályos fenyegetéseket intézett a Fideszhez von der Leyen
A jogállami eljárásokról továbbra sem mond konkrétumot az Európai Bizottság elnökjelöltje, akit mégis mintha egyre inkább támogatna a szocdem és a liberális frakció.

A jövőben valószínűleg sokkal aktívabb parlamenti politizálást láthatunk majd, és egyre inkább kiéleződik az intézmények közötti harc a valódi politikai hatalomért. Ebben nagy lépés, hogy von der Leyen a megválasztásáért cserébe hajlandó volt valamennyi törvényhozási jogkört is ígérni a parlamentnek. A nemzeti parlamentekkel szemben az EP nem nyújthat be törvényjavaslatokat, csak módosíthatja azokat, amiket a bizottság kezdeményez. VDL megígérte, hogy ha elég szavazat gyűlik össze erre a parlamentben, ő elkezdi a javaslatok szövegezését.

4. Most először bizonytalan Európa irányítása.

Persze az, hogy elég szavazat gyűljön össze, nem lesz egyszerű, és ezt mutatta meg a bizottság elnökének megválasztása is. Mivel a von der Leyen jelölését is tartalmazó egyezség három nagy pártcsaládot érintett, azt gondolhattuk volna, hogy ezek a pártcsaládok simán meg is szavazzák a leendő elnököt. De még akkor sem ez történt, ha pontosan tudjuk, hogy von der Leyen megválasztása jó volt a szocialistáknak és a liberálisoknak is. Nagyon nehéz lesz ezután bármilyen kritikus kérdésben többséget szerezni hosszú tárgyalások és jól felépített politikai kommunikáció nélkül.

Fotó: Frederick Florin / AFP

5. Orbánék szerepe felértékelődik.

Ha a Fidesz nem szavazza meg, Ursula von der Leyen most nem a bizottság elnöke. Ha Matteo Salvini Ligája nem szavazza meg, ugyanez a helyzet. Ha a lengyel kormánypárt nemmel szavaz, dettó. Ez három erős szélsőjobboldali párt a parlamentben, amelyekkel szinte folyamatos harcot vív a von der Leyen vezette Európa-párti többség.

Hatalmas bukásnak tűnik Orbánnak az új Európai Unió
Leült a por, kiderültek az erőviszonyok. Orbán korábban utalt már arra, hogy szeptembertől más bizottság lesz, de azt ő se gondolhatta, hogy ennyivel keményebb és ellenségesebb lesz Magyarországgal szemben. Ahogy a külügy, a tanács és a parlament is.

Von der Leyen jelölése rossz volt Orbán Viktornak és a Fidesznek. Kaptak egy Angela Merkelhez hű föderalistát, aki szinte semmiben nem ért egyet a magyar kormánnyal. Ezért írtuk korábban azt, hogy Orbán lehet az új EU nagy vesztese.

Ezen azonban sokat változtatott von der Leyen megválasztása, és az a kilenc szavazat, amivel ezt el tudták érni. Hiába föderalista, hiába gondol mindenről mást, a Fidesz 13 mandátuma nélkül nem lett volna többsége a parlamentben. Ez nyilván nem minden esetben lesz így, hiszen lesz olyan, hogy a zöldek és a teljes szocialista frakció együtt szavaz. Ebben az esetben nem kell majd Orbán Viktor 13 szavazata. De lesz olyan is, hogy kelleni fog, és ezért a politikai árat meg kell fizetni, ami nyilvánvalóan erősíti a Fidesz pozícióját.

Kiemelt kép:John Thys / AFP

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik