Nagyvilág

Orbán a címlapon: elítélik a szlovén képviselők a magyar beavatkozást

A szlovén parlament összevont bizottsága elítéli a magyar beavatkozást a szólásszabadságba. A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert a magyar nagykövet diplomáciai jegyzéket intézett a szlovén kormányhoz. Az eseményt a Fidesz szövetségese, a szlovén SDS kampányfogásnak tartja.

A ljubljanai parlament két bizottsága szerdán elítélte a magyar beavatkozást a szlovéniai szólásszabadságba. A szlovén parlament kulturális és a külügyi bizottságának együttes és rendkívüli ülését azért hívták össze, mert a ljubljanai magyar nagykövet diplomáciai jegyzéket intézett a szlovén kormányhoz.

A jegyzék kiváltó oka az volt, hogy a Mladina szlovén hetilap március végén olyan címlappal jelent meg, amely Orbán Viktort náci karlendítéssel ábrázolta, miközben hozzá dörgölőztek a szlovén bevándorlásellenes párt, a Fidesszel szorosan együttműködő SDS vezetői. Szilágyiné Bátorfi Edit magyar nagykövet szerint a Mladina karikatúrája átlépte a sajtó- és a szólásszabadság határait, ezért arra kérte a szlovén kormányt, hogy „a jövőben akadályozza meg, hogy hasonló eset megtörténjen az országban”.  Ez már korábban nagy megütközést keltett Szlovéniában, még Marjan Šarec miniszterelnök is megszólalt az ügyben.

Marjan Sarec Fotó: Georg Hochmuth / APA / AFP

A nemrég kinevezett szlovén kulturális miniszter, Zoran Poznič a szerdai tanácskozáson bejelentette, módosítják az ország médiatörvényét, és erre még idén javaslatot terjesztenek elő. A bizottság tagjai szerdán javasolták a kormánynak, hogy az új médiatörvényben körültekintően garantálják a szólásszabadságot és ragaszkodjanak médiatulajdonlás átláthatóságához. Ezzel a szabad és plurális médiát erősítenék. Mindez az SDS-t érintené kínosan. A szlovén párt médiáját a Fideszhez közel álló magyar vállalkozók segítették finanszírozni az elmúlt években.  Így a migránsellenes hangvétel az SDS lapjaiban és tévéjében hasonló a magyar kormánypropagandához.

A szlovén SDS szerint ugyanakkor a mostani parlamenti bizottsági ülés a választási kampány része volt (Szlovéniában is voksolnak májusban az Európai Parlament tagjaira). Az SDS-es Branko Grims felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügy Szlovénia szégyene, hiszen mesterségesen szítanak vele konfliktust a szomszédokkal. Kritikus volt az ülés összehívásával szemben a szélsőbalos párt, a Levica képviselője is, ő is kampányfogásnak tartotta a tanácskozást, ám Matej T. Vatovec a kormánypártokkal abban egyetértett, hogy

el kell ítélni a magyar beavatkozást a szlovén médiába.

Az SDS nem véletlenül tiltakozott a mostani ülés ellen, hiszen a karikatúra is azután született róluk és Orbánról, mert a szlovén párt állt ki a legharciasabban a magyar Fidesz mellett, amikor az Európai Néppártban a Fidesz esetleges kizárásáról tárgyaltak. Az SDS még azzal is fenyegetett, hogy kilép a Néppártból, ha kizárják a Fideszt.

A bizottsági ülést az ötpárti szlovén kormánykoalíció bal-közép pártjai, az SMC (Miro Cerar külügyminiszter pártja), az LMŠ (Marjan Šarec pártja), SD (a szociáldemokraták), SAB (Alenka Bratušek volt kormányfő pártja) és a nyugdíjaspárt, a DeSUS frakciójának kérésére hívták össze.

A két bizottság együttes ülésen aztán 19 szavazattal elítélték a magyar beavatkozást a szlovéniai szólásszabadságba, különösen a magyar nagykövet jegyzékének hangnemét. Amikor szóba kerültek azok a tervezett intézkedések, amelyekkel megvédenék a szlovéniai sajtószabadságot és átláthatóvá tennék a média-tulajdonviszonyokat, felmerült, hogy biztosítékokat kellene teremteni arra, hogy ne történjen megengedhetetlen beavatkozás a sajtóba, a médiát ne lehessen nyomás alá helyezni, és ilyen kísérletekkel külföldi államok se próbálkozhassanak.

Az SMC képviselője, Gregor Perič arra emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban nemcsak Magyarország részéről érték „meglepő kihívások” Szlovéniát. Amikor a többi szomszéd országra utalt, Perič megemlítette az Európai Parlament elnökének, a Berlusconi-féle Forza Italia politikusának, Antonio Tajaninak a kijelentéseit. Tajani később bocsánatot kért, amiért szavait félre lehetett volna érteni, és esetleg olasz területi követelésekre utalt volna Isztriában és Dalmáciában. De Horvátország részéről is érték kihívások Szlovéniát, hiszen a két ország közötti határvitát immár egy lehallgatási botrány is színesíti (a horvát titkosszolgálat állítólag egy olyan beszélgetést figyelt meg, amely a nemzetközi döntőbíróság eljárását érintette).

Perič ugyanakkor üdvözölte, hogy a külügyminisztérium visszautasította a magyar diplomáciai jegyzéket, mint beavatkozást a szlovén szólásszabadság ügyeibe. Az SMC képviselője hangsúlyozta: úgy tűnik, mintha a szomszédos országok nem egyenrangú partnerként tekintetnének Szlovéniára. Miro Cerar külügyminiszter megerősítette a sajtószabadság védelmének fontosságát, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a diplomáciai jegyzék nem rontja Budapest és Ljubljana kapcsolatait.

Zoran Poznič kulturális miniszter szintén a média szabadságának védelmét hangsúlyozta. Megjelent az ülésen a Mladina felelős szerkesztője, Gregor Repovž is, akit a magyar nyomásgyakorlás nem lepett meg. Szerinte érte már őket ilyen külső hatás korábban is, ráadásul Szlovéniából. Ugyanakkor támogatta azt kulturális miniszter ötletét, hogy ezt az ügyet használják fel a médiatörvény reformjára. Szerinte

fontos lenne, ha deklarálnák: mi számít médiának és mi tartozik a propaganda körébe. Az utóbbit ugyanis éppen az különbözteti meg a médiától, hogy a sajtó kritizálhatja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik