Nagyvilág

Ezren vitették el magukat a rendőrökkel, hogy felhívják a figyelmet az ökológiai vészhelyzetre

Budapesten is demonstrálni fog a radikális követeléseket megfogalmazó Extinction Rebellion mozgalom.
Korábban a témában:

Már nem arról van szó, hogy kitegyünk néhány napelemet a tetőre, hanem szinte csodát kell tenni, hogy elkerüljük az ökológiai összeomlást – mondta a BBC-nek Dr. Gail Bradbrook, az Extinction Rebellion (ezt magyarra talán Kihalás-lázadásként lehetne fordítani) egyik alapítója. A mozgalom április 15. óta demonstrál Londonban, a szervezők szerint a közelmúlt brit történelmének legnagyobb polgári engedetlenségét hajtották végre, amelynek során már több mint ezer embert vettek őrizetbe a rendőrök. Az Extinction Rebellion magyarországi követői Budapestre is tüntetést hirdettek erre a hétre, szombatra.

Nem lehetetlen, de elég durva a gyors változtatás

A mozgalmat Nagy-Britanniában csaknem száz tudós nyilatkozata hívta életre tavaly októberben. Ebben azt írták, hogy kormányuk megszegte a társadalmi szerződést, amelynek értelmében meg kellene védenie polgárait, és biztosítani a következő generációk jövőjét. Mindezt pedig azzal követte el, hogy nem hajlandó beismerni: egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón fenntarthatatlan a véget nem érő gazdasági növekedés, ehelyett felelőtlenül hirdeti a fogyasztói társadalmat, a szabad piacot, és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez.

A gyorsan nemzetközivé nőtt mozgalom a brit kormányra vonatkozóan három követelést fogalmazott meg:

  • a kormánynak el kell mondania az igazat, ki kell hirdetnie a klíma- és ökológiai válsághelyzetet, más intézményekkel együttműködve kommunikálnia kell a sürgős változtatás szükségességét,
  • a kormánynak azonnal cselekednie kell a biológiai sokféleség csökkenésének megállításáért, és annak érdekében, hogy 2025-ig nullára csökkentsék a széndioxid-kibocsátás többletét,
  • létre kell hozni egy állampolgári testületet, amely döntéseket hoz a klímaváltozás és az ökológiai összeomlás elkerülésére.

A karbonsemlegesség 2025-ös céldátuma még csak nem is lehetetlen, de tény, hogy rendkívül komoly politikai elköteleződés kellene hozzá, és háborús szükségállapothoz hasonlítana a felkészülés. Céldátuma a brit kormánynak is van, ők 2050-re tervezik a többletkibocsátás megszűnését, a Zero Carbon Britain kutatói pedig 2030-ra vonatkozóan nézték meg, mi kellene a karbonsemlegességhez. Például 130 ezer szélturbina, ami Wales területének kétszeresét foglalná el, igaz, nem a szárazföldön képzelik el a telepítésüket. Jelentős étrendváltoztatásra is szükség lenne – vissza kell fogni a hús és a tejtermékek fogyasztását. És bár néhány évente megengedhetnének maguknak az emberek egy repülőutat, de akik pár hetente New Yorkba repkednek bulizni, azoknak le kellene mondaniuk erről a luxusról.

Fotó:WIktor Szymanowicz/NurPhoto/ Getty Images

Bradbrook szerint egyébként nem arról kellene vitatkozni, hogy reális-e a céldátum, hanem ki kellene mondani: ideje, hogy az emberiség teljes fordulatot vegyen. Úgy véli, az embereknek dönteniük kell arról, hogy mi a fontosabb: az egészségük, a biztonságuk és hogy tudjanak a gyerekeiknek enni adni, vagy az, hogy vakációzni járjanak és húst egyenek.

Szép szavak, ígéretek vannak, cselekvés nincs

Az Extinction Rebellion célja, hogy erőszakmentes polgári engedetlenséggel érje el az ökológiai összeomlás elkerülését. Roger Hallam, a mozgalom egy másik alapítója a Guardiannek arról beszélt: a rendőrség is megerősítette számukra, hogy megmozdulásaik során egyetlen rendfenntartó sem sérült meg.

A demonstráció központja Londonban a Márvány-diadalívnél van, ott bejelentett gyülekezés zajlik, de az Oxford Streetet, a Parliament Square-t és a Waterloo Bridge-et is megbénították a magukat halottnak tettető tiltakozók. Hétfőn délelőtt a rendőrök 1065 őrizetbe vételről és 53 vádemelésről számoltak be, 77 éves tüntető is van azok között, akiket forgalom akadályozásáért felelősségre vonnak. A mozgalom tagjai persze folytatják a tiltakozást, mondván: remélik, hogy felébrednek a politikusok, mielőtt még sokkal drámaibb dolog történik. Terveik közt van az is, hogy megakadályozzák a képviselőket abban, hogy bejussanak a törvényhozás épületébe, hogy „legyen idejük azon gondolkodni, mi forog kockán”.

A londoni tüntetésen egyébként felszólalt Greta Thunberg, az a 16 éves svéd aktivista, aki világméretű tiltakozást indított el azzal, hogy tavaly augusztusban kiült a svéd parlament elé, mert elege lett abból, hogy a politikusok nem veszik komolyan a klímaváltozás veszélyét. Két napig vonatozott, hogy eljusson Londonba, ahol arról beszélt, hogy szép szavakon és ígéreteken kívül azóta sem történt semmi a válság megfékezésére.

Fotó: Ollie Millington/Getty Images

A tüntetés szervezői szigorúan drog- és alkoholmentes zónává nyilvánították a Márvány-diadalív környékét, ahol meglepetéskoncertet adott a programban Stroud Village Green Band-ként feltüntetett Massive Attack. A tüntetők között felbukkant Emma Thompson, a Waterloo Bridge-nél előállítottak közt pedig ott volt a britek olimpiai aranyérmes kenusa, Etienne Stott is.

Az autóipar támogatása fontosabb

A Greta Thunberg kezdeményezéséből kinőtt Fridays for Future magyarországi követői márciusban már demonstráltak Budapesten, a mozgalom nemzetközi akciónapjához csatlakozva. Április 27-én pedig az Extinction Rebellion Magyarország vonul utcára, demonstrációjuknak a „Kihalni esélyes” nevet adták. Ennek egyik szervezője, Illés Anna a 24.hu-nak elmondta: Budapesten nem terveznek a londonihoz hasonló polgári engedetlenséget, mert nem gondolják, hogy a hazai társadalomban ennek lenne támogatottsága. Inkább békés felvonulást tartanak beszédekkel – az Innovációs és Technológiai Minisztérium budai épületétől az Agrárminisztérium Kossuth téri székházáig –, és ismeretterjesztő programokat szerveznek, köztük tudósok részvételével zajló kerekasztalt a rendszerszintű változás lehetőségeiről.

A hazai döntéshozók felé is megfogalmaztak követeléseket, Illés Anna az egyik legfontosabbnak a környezetvédelmi minisztérium létrehozását nevezte, most ugyanis megoszlik a felelősség a környezetvédelem kérdésében. Szeretnék emellett, ha a kormány és a döntéshozók egy fenntarthatóbb mezőgazdasági modell és az ökológiai szempontú fogyasztás mellé állnának. A követelések közt szerepel még a tömegközlekedési hálózat bővítése, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése és az intézményi szintű ételpazarlás megszüntetése.

Illés Anna egyébként úgy gondolja, hogy a kormány nem mutat túl nagy elhivatottságot a környezet védelme iránt: bár a szavak szintjén elhivatottak, a gyakorlatban nem történnek tényleges lépések, az autóipar támogatása például fontosabb, mint a környezetszennyezés elleni fellépés. Arra a felvetésünkre, hogy magukat zöldként definiáló pártokkal együttműködnének-e, azt mondta: semlegesen akarnak működni, rendezvényeiken sem kértek fel pártokhoz kötődő felszólalókat.

Kiemelt kép:Tolga Akmen / AFP

Ezek a fiatalok nem nyugszanak, amíg nem érnek el változást
Nyolcvan országban készülnek sztrájkolni a fiatalok, mert úgy érzik, a klímaváltozás a jövőjüket fenyegeti. Magyarországon is.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.