Nagyvilág

A világ több tízezer diákjánál szakadt el a cérna: élhető jövőt követelnek, most

Az Északi-sarkkörtől a dél-csendes-óceáni térségig, Londontól Sydneyig diákok százezrei nem mentek iskolába pénteken, hogy részt vegyenek azokon a tüntetéseken, amelyeken a kormányokat vonták felelősségre azért, hogy nem tesznek eleget a globális felmelegedés megfékezésére.

A klímaváltozás rosszabb, mint Voldemort

– írta kézzel készült táblájára egy új-zélandi diák Wellingtonban, utalva a népszerű Harry Potter-könyvek és filmek gonosz varázslójára.

Az óceánok vízszintje emelkedik, és mi is felemeljük hangunkat

– volt olvasható a sydneyi tüntetést egy molinóján.

A globális tüntetéseket az ifjú svéd környezetvédő aktivista, Greta Thunberg tavaly elindított sztrájksorozata ösztönözte, a 16 éves diák péntekenként az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy a klímaváltozás elleni cselekvésre szólítson fel. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött, pénteken Thunberg Twitter-üzenete szerint minden kontinensen, még az Antarktiszon is összesen 2052 helyszínen tartanak tüntetést.

Ezek a fiatalok nem nyugszanak, amíg nem érnek el változást
Nyolcvan országban készülnek sztrájkolni a fiatalok, mert úgy érzik, a klímaváltozás a jövőjüket fenyegeti. Magyarországon is.

A diákok pénteki tüntetéseit napjaink egyik legnagyobb méretű globális megmozdulásának tartják. Európában Koppenhágától Rómáig, Bécstől Lisszabonig, az Észak-sarkkörhöz közeli finn Oulutól Athénig diákok tízezrei vonultak az utcákra.

A jövő a mi kezünkben, Ellógtunk az órákról, hogy leckét adjunk nektek

– hirdették a felvonulók transzparensei Londonban.

Budapesten is utcára vonultak a környezet védelmében, a közelgő klímakatasztrófára figyelmeztetve:

Németország több mint 200 településen tartottak tüntetést.

Tegyetek végre valamint a klímakatasztrófa elkerüléséért

– követelték düsseldorfi diákok, akik a legnagyobb németországi vállatok helyi központjai elé vonultak változásokat követelve.

Az óra ketyeg, az idő ellenünk dolgozik, mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely még változathat ezen

– kántálták.

Olaszországban mintegy 180 városban rendeztek a diákok tüntetéseket, a legtöbben, mintegy százezren Milánóban gyűltek össze az ANSA olasz hírügynökség szerint. Franciaországban több mint száz városban sürgették a kormányt cselekvésre a fiatalok, Párizsban 40 ezer tüntető vonult végig az utcákon.  Brüsszelben mintegy 30 ezren tüntettek “Nincs elvesztegetni való időnk”, “Cselekedjünk most, együtt” jelszavakkal.

Lengyelország 29 városában vonultak utcára a diákok “Először természet, utána diploma”, “Miért tanuljunk egy jövőnek, amely soha nem fog eljönni” – feliratokkal. A világ legszennyezettebb városában, India fővárosában, Újdelhiben a légszennyezés ellen tiltakoztak a tüntetők. A Dél-afrikai Köztársaság fővárosában, Pretoriában a diákok arra hívták fel a figyelmet, hogy “nem létezik B-bolygó”. Szingapúrban, ahol szigorúan korlátozzák a köztéri gyűléseket, a diákok a közösségi médiában folytattak kampányt a klímaváltozás megállításáért.

Még Christchurchben is utcára vonultak

Új-Zélandon még a 49 halálos áldozatot követelő terrortámadás sújtotta Christchurchben is utcára vonultak a diákok, holott a hatóságok eltanácsoltak mindenkit az utcai jelenléttől. A diáktüntetések megosztották a politikusokat. Jacinda Ahern új-zélandi kormányfő, aki mintegy százmillió új-zélandi dollárt ígért az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése elleni harcra, támogatásáról biztosította a tüntetőket, és bátorította őket arra, hogy ne várjanak a választójogi kor eléréséig, emeljék fel bátran hangjukat.

Simonetta Sommaruga svájci környezetvédelmi miniszter érthetőnek nevezte a fiatal nemzedékek klímavédelmet illető türelmetlenségét.

Most kell választ adnunk

– hangoztatta a lausanne-i fiatalok tízezer fős tüntetésére reagálva, hozzátéve, hogy Svájcot is elérte a klímaváltozás. Ausztráliában és Nagy-Britanniában azonban bírálták a tüntetőket.

Dan Tehan ausztrál oktatási miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy az általuk fontosnak vélt dolgok mellett az iskola után, vagy a hétvégéken kellene fellépniük. Egy wellingtoni szülő, aki 11 éves gyermekével együtt vett részt a tüntetésen azonban úgy vélte, hogy a diákmegmozdulás jobb, mint egyetlen napi oktatás. Ez korunk legnagyobb kérdése – hangoztatta.

A német gazdasági miniszter, Peter Altmaier is azon a véleményen volt, hogy a diákoknak az iskolákban a helyük, tüntetéseket tanítás után kell rendezni. A német ZDF műsorszolgáltató által készített felmérés szerint azonban Németországban a lakosság 67 százaléka biztosította támogatásáról az tanítási időben tüntető diákokat.

A politikusokkal szemben a tudósok támogatják a diákokat, több ezer tudós írt alá petíciókat Nagy-Britanniában, Finnországban, Németországban és az Egyesült Államokban a diákok fellépését méltatva.

Kimelt kép: Europress

Ajánlott videó

Olvasói sztorik