Hétfőn a parlamentben folytatta a magyarázkodást a kormány a Nikola Gruevszki-ügyben. A jelek szerint olyan szabályt alkalmazhattak a menekültstátuszért folyamodó macedón politikusra, amelyet 2017 márciusa óta, a szigorított magyar menedékjogi törvények értelmében senkire sem lehet alkalmazni.
Találtak egy paragrafust…
Gulyás Gergely helyettese, Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár volt az, aki kérdésre válaszolva
Korábban harminchárom fideszes jogász együttes erővel sem tudott felmutatni egyetlen vonatkozó paragrafust sem, így ez figyelemre méltó fejlemény. Főleg annak tükrében, hogy a menedékjogi törvényt ismerő jogászok szerint Gruevszkinek egy szerb menekülttáborban kellene lennie a papírforma szerint.
Korábban a kormány általánosságban „biztonsági okokra” hivatkozott, amikor azt magyarázta, miért jár Gruevszkinek különleges bánásmód. Azonban a menedékjogi törvényben nem szerepelnek olyan kivételes helyzetek, amelyek alapján biztonsági okokra hivatkozhatnának.
Olyan rész viszont csakugyan van benne, amely „különleges bánásmódot igénylő személyekről” szól. Velük szemben „a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók.”
…kár, hogy ez a saját törvényeik szerint nem alkalmazható
Azonban a Magyar Helsinki Bizottság rámutatott, hogy ez csúsztatás, ugyanis a törvény alkalmazásában a különleges bánásmódot igénylő személy alatt a következő személyt érti a jogalkotó:
a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy – különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik.
Azonban ha a gondolatjelek közötti részt csak példák felsorolásának tekintjük, akkor gumiszabállyá válik a paragrafus. Ebben az esetben tulajdonképpen bárkiről megállapítható, hogy sajátos szükségletei vannak. Így az illetékes hatóság – a Belügyminisztérium alá tartozó Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal – természetesen úgy is határozhat, hogy tíz év kormányfőség Gruevszki esetében elég indok a különleges bánásmódra.
Márpedig Magyarországon ilyen válsághelyzet van, hiába nem teljesülnek annak a feltételei (nem teljesültek már tavaly sem) – mivel szinte egyáltalán nem érkeznek migránsok.
Most is gyerekek, várandós nők és krónikus betegek vannak a tranzitzónákba zárva
– írta kérdésünkre a Magyar Helsinki Bizottság, azt illusztrálva, hogy a különleges bánásmód másfél éve szinte teljesen megszűnt.
A különleges bánásmódban részesítésre azonban 2017 eleje óta így is van néhány példa:
Összességében – a Magyar Helsinki Bizottság szerint – 2017 márciusáig magas arányban alkalmazták a különleges bánásmódot igénylő személyekre a speciális eljárási szabályokat, de azóta gyakorlatilag senkire sem, merthogy a törvény nem engedi.
Megkérdeztük a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt is, hogy az elmúlt időszakban hány menedékkérőre alkalmazták ezt a különszabályt, azonban cikkünk megjelenéséig választ nem kaptunk. Amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.
Kiemelt kép: Robert Atanasovski/ AFP