Donald Trump már a választási kampányban megígérte, hogy ha megválasztják, újjáépíti a világ legerősebb hadseregét, és kiküszöböli mindazokat a csorbákat, amelyeket a hadsereg elszenvedni látszott a megelőző nyolc évben. Az elnök eddig is számos jelét adta annak, hogy a fegyveres erőket komolyan veszi, szokatlanul sok tábornokokkal vette magát körül kezdetben, és természetesen az America First jelmondatba az is beletartozik, hogy az USA világhatalmi szerepét be kell betonozni.
A védelmi költségvetés az Obama-éra alatt jelentősen csökkent. Amikor Barack Obama átvette a stafétabotot George W. Bushtól, a fegyveres erőkre 691 milliárd dollárt lehetet költeni, ez pedig folyamatosan csökkent a következő években. Nemcsak azért, mert Obama Irakból és Afganisztánból is kivonta szinte az összes katonát, hanem azért is, mert az elnök a hadsereg létszámát is jelentősen, több tízezerrel csökkentette.
Az előző elnöki terminus végére gyakran érte vád Obamát, hogy a források csökkentése nehéz helyzetbe hozza a katonákat, nem tudják a megszokott szinvonalon folytatni a műveleteket és a fejlesztéseket. Az is tény, hogy az elnök, szemben az ifjabb Bush-sal és Trumppal, nem szerette a tábornokokat, többször volt az az érzése, hogy megvezetik, vagy hogy a külföldön kialakuló újabb konfliktusok kapcsán mindig ugyanaz a tanácsuk:
Az USA ma már tétovának vagy elhibázottnak megbélyegzett líbiai vagy szíriai be(nem)avatkozása is részben ezzel áll összefüggésben. Obama nem érezte úgy, hogy az afganisztáni és iraki háború után a másik két közel-keleti országban jót jelentene, ha amerikai katonák szállnának partra. Amit tett, az visszafogott, korlátozott maradt (amerikai mércével), egészen elnöksége végéig.
Fotó: Wolfgang Minich / dpa / AFP
Trump megválasztása óta ezt a megroppant bizalmi viszonyt akarja helyreállítani a tábornokok és a Fehér Ház között. Beiktatása után elsőként a védelmi minisztert nevezte ki, épp egy jó hírű tábornokot. James Mattis azonnal nagyobb önállóságot is kapott a megbízás mellé annak érdekében.
A 2017-es védelmi költségvetés viszont sok újdonságot még nem tartalmazott, a kommentárok meg is jegyezték, hogy olyan mintha a Obamáék fogadták volna el. Persze ez nem véletlen, mert Amerikában a védelmi (és más) költségvetéseket másfél évvel előbb kezdik el tervezni, tehát azt még az előző adminisztráció dolgozta ki.
Így aztán a most aláírt, 2019-es költségvetés az első, amit már Trump és Mattis saját csapata alakított ki. Meg is látszik az eredmény: mintegy 100 milliárddal nagyobb mint az előző. A 716 milliárd dolláros keretösszeg nemcsak történelmi csúcs, de az elnök választási ígéretének egy újabb beteljesítése, ami ráadásul a közelgő novemberi félidős választásokon fontos lesz a republikánusoknak a többségük megtartása érdekében.
A költségvetés egyrészt fizetésemelést hoz a katonáknak, akiknek a száma 1,2 millió körül van. Másrészt sok forrást visz el az új haditechnikai eszközök beszerzése, illetve a már meglevő eszközök modernizációja. Jelenleg az Egyesül Államok gyártja a világ egyetlen ötödik generációs, azaz legmodernebb vadászbombázóját, amelynek darabja 80-90 millió dollár. Ebből idáig évi 30 darabot építettek, ez most felmehet százra. A még csak tervezés alatt álló új lopakodó bombázó, a B-21-es fejlesztésére 21 milliárd dollárt irányoztak elő, a bekerülési költség darabonként 550 millió dollár lesz.
Fotó: Yichuan Cao/NurPhoto/AFP
A legköltségesebb tételek a haditengerészetnél vannak. Trump 350 hajóból álló flottát ígért, ami jóval több mint az Obama alatt tervezett 308 hajó (ráadásul a spórolás miatt az akkori adminisztráció ennél kevesebbel is beérte). Az új költségvetés ambíciózusabb hajóépítési menetrendet tesz lehetővé, hogy valamikor a következő évtizedben az USA haditengerészete elérje az elnök céljait.
A költségek azonban horribilisek. A legmodernebb repülőgéphordozó hajóosztály negyedik darabának a költsége 15 milliárd dollár, ami majdnem akkora összeg, mint a hivatalosan ismert kínai védelmi költségvetés egésze. A meglevő ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáró osztály lecserélése 12 új hajóval jó 100 milliárd dollárba fog kerülni, persze ezt nem egy év alatt kell kifizetni.
Ezeknek a fegyverrendszereknek a fejlesztése egy dolgot biztosan mutat.
Bár az egyre többet beszélünk róla, hogy az USA világhatalmi szerepe csökken, az biztosnak látszik, hogy hagyományos katonai téren ez még odább van.
Fotó: Navy / AFP
A mostani védelmi költségvetés legtöbb visszhangot kapott eleme, azonban nem a csillogó fegyvercsodák voltak, hanem az új űrrparancsnokság. Egyelőre még nem nagyon tudja senki, hogy ez pontosan mi lesz, de a legtöbben valamiféle csillagháború-rendszert vizionálnak. Egy biztos, Trump megmondta, hogy a meglevő haderőnemek mellett ezt is ott akarja látni a sorban.
Az biztos, hogy egyelőre nem űrháborúra készül az USA. Az tény, hogy az elmúlt évtizedben ezen a téren az Egyesült Államok kicsit lemaradt, de legalábbis behozta addigi lemaradását Kína és Oroszország. Mivel az USA katonai erejének jelenléte globális, ezért számára sokkal fontosabb a stabil és titkosított kommunikáció, amely már teljes egészében műholdak segítségével történik. A kínai képességek között sejtik rivális műholdak lelövését, amire még sosem volt példa. De elég csak megzavarni a műholdak működését vagy kommunikációját, azzal is hatalmas károkat lehet okozni, nemcsak a katonai téren, hanem a bankrendszerben vagy a távközlésben is.
Kiemelt kép: Brendan Smialowski / AFP
