Szinte mentegetőzött a szlovén miniszterelnök, Miro Cerar az elmúlt napokban, amiért titokban tárgyalt Magyarországgal a koperi kikötőbe vezető második vágány megépítéséről. Magyarország a hivatalosan meg nem erősített hírek szerint 200 millió eurót adna a beruházásra, cserében pedig bizonyos ingatlanokhoz jutna a kikötő közelében.
A szlovén kormányfő most kijelentette: „Biztosítom önöket arról, hogy a tárgyalások Magyarországgal tisztességes keretek között zajlanak”. Ha megszületik a végleges megállapodás, akkor azt nyilvánosságra hozzák Cerar szerint a 28 kilométer hosszú Koper-Divača vasútvonal második vágányának megépítéséről.
99 évre lízingelne Magyarország területeket?
A szlovén Delo című lap úgy tudja, Magyarország cserébe 99 évre lízingelne (bérelne) földeket a koperi kikötő környékén – gyakorlatilag a kikötő „kerítésénél”. Így viszont a kikötőt üzemeltető jelenlegi szlovén vállalatnak, a Luka Kopernek támasztanának a magyarok konkurenciát. Bár a magyar részvétel aligha irányulna a fő kikötői cég ellen, és EU-támogatással éppen Koper fejlesztését akarja mindenki, de a politikai vita már hetek óta egyre élesedik Ljubljanában.
A Luka Koper ugyanis legalább olyan „nemzeti intézmény” Szlovéniában, mint az INA olajcég Horvátországban (s ami miatt a magyar-horvát viszony is jelentősen romlott az utóbbi időben). A rendkívül rövid szlovéniai Adria-parton a Luka Koper a legnagyobb kikötővállalat, a cég irányításáról állandó helyi torzsalkodások folynak, így veszélyes darázsfészekbe nyúlhat megint Magyarország, ha a szlovén társaság érdekeit sértő megállapodás készülne.
Politikai tiltakozások a magyarok részvétele miatt
Emiatt most elsősorban a szlovén Bal (Levica) párt tiltakozik, és szeretné, ha a magyarokkal nem állapodnának meg, illetve a szlovén parlament külügyi bizottsága elé vinnék a kérdést. Csendben viszont a jobboldali SDS, a Fidesszel jó viszonyban lévő ellenzéki párt is „fúrja” a projektet, csak ők sokkal hatékonyabban és több, nehezen bizonyítható „áttétellel” lépnek fel. Hivatalosan az SDS támogatja a második vágány építését, csak éppen azt a módszert ellenzi, ahogyan Miro Cerar ezt meg akarja valósítani.
Fotó: MTI/Varga György
Ráadásul egy független(nek látszó) nyugdíjas politikai aktivista, Vili Kovačič sikeresen blokkolja jelenleg jogi úton a második vágány, a „Drugi tir” építését. Kovačič pártkötődése nem bizonyítható, és számos más akciót is végrehajtott már korábban, de voltak olyan hírek, hogy a második vágány kérdésében nem áll messze a Janez Janša által vezetett SDS törekvéseitől.
Sürget az idő: eleshetnek az EU-támogatástól
Szlovéniát sürgeti az idő, mert a koperi kikötőhöz vezető vasúti beruházáshoz elvileg nem használnának fel költségvetési pénzeket, viszont Kovačič időhúzása nehezíti az építés megkezdését, és így akár el is veszthetik a már megszerzett európai uniós források egy részét.
Az időhúzás nyilvánvalóan a magyar felet is elgondolkoztathatja, érdemes-e pénzt adni egy olyan projektre, amelyet még a felhasználó ország hatóságai sem hagynak jóvá. A korábbi hír szerint akár napokon belül is megszülethetett volna a magyar-szlovén megállapodás, Jure Leben szlovén államtitkár viszont most már inkább arról beszél, hogy csak informális tárgyalások zajlanak más államokkal és februárig remélik, lezárulnak ezek az egyeztetések.
Tengerre magyar!
A magyar politikusokat a XIX. század óta foglalkoztatja az Adria elérése vasúton: Kossuth híres jelszava, a „Tengerre, magyar!” (amely valójában „Tengerhez, magyar”-ként jelent meg 1846-ban) utóbb a tengeri kijárattal és a magyar koronához tartozó Fiume – horvátul: Rijeka – fejlesztésével kapcsolódott össze az Osztrák-Magyar Monarchia idején.
A kapcsolat az Adriához az 1990-es években is fontossá vált. Horvátországban még gyakorlatilag háborús állapotok voltak, amikor felmerült a Százhalombattát Rijekával összekötő Adria kőolajvezeték megszerzése magyar részről. A Mol végül nemcsak a vezetéket, hanem az azt üzemeltető INA horvát olajtársaság résztulajdonát is megvette.
Viták a horvátokkal
Az INA másik tulajdonosa maradt ugyanakkor a horvát állam, ami azóta is folyamatos vitákhoz vezetett a két fél között. A viták három fronton zajlanak: a horvátok szeretnék visszaszerezni az INA fölötti ellenőrzést, vita folyik a sziszeki olajfinomító komor jövőjéről is: ez munkahelyeket és beszállítókat érint, miközben a létesítmény veszteséges, hiszen Rijekában van egy másik horvát finomító is.
A harmadik vitakérdés a Hernádi Zsolt Mol-vezérrel és a Mollal szembeni horvát jogi fellépés, ami a legnagyobb nemzetközi visszhangot keltette, s amelyben most úgy látszik, Horvátország rosszabbul áll, de az ügy már annyi fordulatot hozott, hogy lehetetlen megjósolni, mi fog történni a közeljövőben.
OECD-belépés: Horvátország kontra Magyarország és Szlovénia
Közben a horvátok vitatkoznak a szlovén adriai-tengeri kijárat elismeréséről, vagyis a Pirani-öböl fölötti fennhatóságról. A nemzetközi döntőbíróság a tengeri és szárazföldi vitatott határok ügyében döntően a szlovéneknek adott igazat, de a horvátok nem ismerik el az ítéletet. Zágráb kétoldalú megoldást akar, ami a valóságban azt jelenti: húzza az időt, és nem hajtja végre a bírósági döntést.
Az ügyben december közepén találkozott ismét a szlovén és a horvát miniszterelnök, de továbbra sem találtak megoldást a vitára. A horvátok vitái Magyarországgal és Szlovéniával annyira kiéleződtek, hogy az OECD-hez való horvát csatlakozást Magyarország és Szlovénia is megvétózta idén szeptemberben.
Irány Szlovénia! De ott aztán merre?
A horvátokkal való viszony romlása már évek óta felkeltette az érdeklődést a magyar politikusokban Szlovénia iránt. A Fidesznek hagyományosan azonban nem a jelenlegi szlovén kormánypártokkal van jó viszonya, hanem az ellenzék vezetőjével, Janez Janšával és az SDS-szel. A Janšáékhoz kötődő Nova Tv-be Habony Árpáddal kapcsolatba hozható cégek is befektettek, illetve Orbán Viktor és Janša is tárgyalt nemrég.
Ám a szlovén SDS felesleges pénzkidobásnak és a korrupció melegágyának gondolja a koperi beruházás jelenleg tervezett formában való megvalósítását. (Bár, mint említettük önmagában az ötlettől nem zárkóznak el Janšáék sem.)
Sokan ezt a törekvést fedezték fel Vili Kovačič, egy szlovén nyugdíjas ötlete mögött is, aki nemrégiben népszavazást kezdeményezett a „Drugi tir”, azaz a második vágány ellen. A népszavazást megtartották, ám a projekt ellenzői, Kovačičék szenvedtek vereséget, a szavazók pedig inkább támogatták a koperi kikötő fejlesztését. Kovačič azonban megtámadta a népszavazást: nem az eredményt, hanem inkább annak körülményeit.
Idegborzoló bírósági hercehurca
Az ügy érdemi része arra vonatkozik, hogy Kovačič szerint a szlovén kormány költségvetési forrásból a vágányépítés mellett fejtett ki propagandát, és nem az ellenkampányt segítette. Emiatt alkotmányossági panasszal élt a szlovén nyugdíjas. Ám a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság dobálta ide-oda a labdát. Végül az előbbi kimondta, hogy az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie, emiatt azonban a népszavazás eredménye még mindig függőben van.
Peter Gašperšič, az infrastruktúráért felelős szlovén miniszter ezért is kelt ki a napokban Kovačič ellen: szerinte most a második vágány sorsa az alkotmánybírók kezében van, és ha nem jött volna Kovačič alkotmányos panasza, akkor már építhetnék a „Drugi tir”-t. Így viszont februárig az európai uniós támogatás is egy része veszélybe kerülhet. Százmillió eurós nagyságrendről van szó itt is, akárcsak az esetleges magyar részvétel esetében.
A törvényhozás és az Alkotmánybíróság dönt majd
Az építkezés nem kezdődött még el, ugyanakkor néhány útépítő céggel már megállapodott a ljubljanai kormány az új vágányok lefektetéséhez szükséges utak létesítésére. A nyertes konzorcium illetékesei hangsúlyozták: azonnal el tudják kezdeni a munkálatokat, ha zöld utat kapnak erre.
Hogy mikor indulhat a munka, az azonban még szlovén alkotmánybírók és végső soron a szlovén parlament döntésétől függ majd, hiszen a szlovén kormány várhatóan a törvényhozás elé viszi majd az esetleges szlovén-magyar megállapodás ügyét.
