Külföld
Iran's President Hassan Rouhani, Russia's Vladimir Putin and Turkey's Tayyip Erdogan meet in Sochi, Russia November 22, 2017. Sputnik/Mikhail Metzel/Kremlin via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY.

Szíria jövője Szocsiban dőlhetett el

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2017. 11. 25. 15:00

A napokban újabb fordulóhoz érkezett a szíriai polgárháború. A konfliktus jövőjét meghatározó három ország államfője, Vlagyimir Putyin orosz, Reccep Tayip Erdogan török és Hasszán Roháni iráni elnök találkozott az orosz tengerparti üdülővárosban, Szocsiban. A téteket jelzi, hogy előző nap a vezérkari főnökök egyeztettek, és a tárgyalások előtt váratlanul Bassár el-Aszad szíriai államfő is beugrott. Nem véletlen, hiszen az ő sorsa is terítéken lehetett.

Egyre több szó esik a szíriai konfliktus lezárásának lehetőségéről. Az elmúlt két év eredményei azt mutatják, hogy jelentősen letisztultak a polgárháborús erőviszonyok, az Iszlám Állam ellen indított hadjárat két oldalról is sikereket ért el. Egyrészt az amerikaiak támogatta szíriai kurdok jelentős területeket foglaltak el a terrorszervezettől, beleértve a „fővárost”, Rakkát is. Másrészt az orosz-iráni támogatású kormányerők a sivatagon átvágva sikeresen szabadították fel Dajr ez-Zaur városát.

RAQQA, SYRIA - AUGUST 18:  British volunteer fighter 'Macer Gifford' shoots his sniper rifle at ISIS positions in the late hours of the evening on August 18, 2017 in Raqqa Five years ago 'Macer Gifford' (as he likes to be known) was working in London for The Foreign Exchange. He is a 30-year-old, self-confessed 'country-bumpkin' from Cambridgeshire, England. When he saw the atrocities that were happening throughout Iraq and Syria under the banner of the so called Islamic State (ISIL) Macer thought enough was enough. In 2013 he attended a one-week military training course with the Kurdish militia in the mountains of Kurdistan and is now fighting as a sniper with the Syriac Military Council (MFS) on the front line in Raqqa.The MFS is a group of Assyrian Christians who fight alongside the Syrian Democratic Forces (SDF).  The SDF was created in 2015 with the specific purpose of fighting ISIL and was armed by former US President Obama. The second Battle of Raqqa was launched in June 2017 and is the fifth and final phase of the Raqqa Campaign by the SDF.  (Photo by Rick Findler/Getty Images)
Totális vereséget szenvedett az Iszlám Állam, de még több terrortámadás jöhet
A terrorszervezet a héten elveszítette utolsó fellegvárát is Szíriában, de az ideológiájukat lehetetlen elpusztítani.

Ez volt az a város, ahol a polgárháború elején két magyar mérnököt elraboltak fegyveresek, majd a Terrorelhárítási Központ tárgyalásainak köszönhetően szabadultak ki hónapok múltán. Deir ez-Zaur persze nem ezért vált nevezetessé a polgárháborúban, hanem azért, mert a város több éven át az Iszlám Állam által körbezártan élt, a várost védő Köztársasági Gárda katonáinak és a rendszeresen légihídnak köszönhetően.

Mára már Szíriát szinte teljes egészében megtisztították a terrorszervezet uralta településektől. A lakosság vegyes várakozásokkal néz a jövő elé, de talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, a legfontosabb számukra a biztonság és a háborúskodás vége.

FILE PHOTO: Kurdish fighters from the People's Protection Units (YPG) run across a street in Raqqa, Syria July 3, 2017. REUTERS/Goran Tomasevic/File Photo
Fotó: REUTERS/Goran Tomasevic

Amerikai érdektelenség

A nemzetközi közvélemény számára – amely hajlamos az USA aktivitását túlértékelni vagy túlkombinálni – sokáig úgy tűnhetett, hogy Washington az Aszad-rezsim bukását akarta (ez igaz), és ezért hajlandó is volt tenni (ez nem igaz). Az Obama-korszak alatt tett lépések elsősorban az Iszlám Állam visszaszorítására fókuszáltak, bár mindig folyt emellett egy vagy több kisebb CIA-akció bizonyos felkelő csoportok felszerelésére, támogatására. Ahhoz képest azonban, amit az Öböl-beli államok tettek az ellenzék érdekében, vagy Moszkva és Teherán tett a rezsim érdekében, ezek az akciók a látszatcselekvéssel voltak egyenértékűek. Az Obama-adminisztráció tehetetlensége sokak számára akkor vált világossá, amikor 2013-ban elmaradt az amerikai megtorlás a kormányerők vegyifegyvertámadása után.

Donald Trump a szíriai kérdésben még Obamánál is pragmatikusabb volt. Egyrészt amikor a kormányerők ismét vegyifegyvert vetettek be, odacsapott, jelezve, hogy ezt nem tűri. Ugyanakkor épp az akció előtt jelezte először ENSZ-nagykövetén keresztül, hogy akár Aszad maradását is el tudná fogadni. November elején aztán Vietnamban, egy regionális találkozó farvizén személyesen is elbeszélgetett egymással Putyin és az amerikai elnök, majd a kiadott nyilatkozat megerősítette, hogy noha Trump eléggé impulzív, és ha a szíriai rezsim a kereteket feszegeti, megint jöhet egy korlátozott megtorlás, de végeredményben az USA is elfogadná azt, ha Moszkva érne el valamit a békefolyamat részeként.

Genf helyett Asztana, aztán megint Genf

A polgárháború kirobbanása után nem sokkal megindult egy ENSZ vezetésű, de többségében a nyugati országok által támogatott békefolyamat Genfben. Egy idő után itt már az is eredménynek számított, hogy egyáltalán tárgyalt az szíriai kormány és az ellenzék, igaz sosem személyesen, ENSZ-diplomaták közvetítettek.

Az amerikai tétovázás és érdektelenség Oroszország aktív katonai beavatkozásához vezetett 2015-ben, amelyet 2017 januárjától kiegészített az úgynevezett asztanai „békefolyamat”. A kazah fővárosban orosz-iráni-török bábáskodás mellett a szíriai kormány és a fegyveres ellenzék egyes csoportjai végül is tárgyalóasztalhoz ültek. Mindez azonban mindenféle ENSZ- vagy amerikai jelenlét nélkül történt, így a nyugat meg is kérdőjelezte a legitimitását.

Az elmúlt majd’ egy évben azonban az asztanai folyamatnak lettek konkrét eredményei, főleg az úgynevezett deeszkalációs zónák, ahol orosz felügyelet mellett tűzszünet van érvényben a kormányerők és a felkelők között. Az orosz-iráni-török vezetésű egyeztetések egyre nagyobb elfogadottságot értek el, és Putyin és Trump találkozója megadta a lökést ahhoz, hogy a tárgyalások ismét az ENSZ égisze alatt folytatódjanak Genfben, de nagyrészt az Asztanában elért eredmények alapján.

Iran's President Hassan Rouhani, Russia's Vladimir Putin and Turkey's Tayyip Erdogan meet in Sochi, Russia November 22, 2017. Sputnik/Mikhail Metzel/Kremlin via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY.
Fotó: Sputnik/Mikhail Metzel

Nem minden Putyin, ami fénylik

Moszkva számára fontos katonai és diplomáciai siker idáig az amit Szíriában elért, azonban még korai lenne örülni a polgárháború lezárásának. Az orosz elképzelések szerint a kormány a nagyrészt teljes szíriai ellenzékkel novemberben ült volna le tárgyalni Szocsiban, és ide Putyin a szíriai kurdokat is meg akarta hívni. Ez Erdogan váratlan látogatását eredményezte az orosz államfőnél – hogy miben maradtak, azt nem tudjuk. Az viszont közismert, hogy Ankara számára bármilyen kurd autónomia Szíriában egyenlő egy nemzetbiztonsági fenyegetéssel, és eddig nem adta jelét, hogy elfogadna bármi hasonlót.

A mostani hármas találkozóval párhuzamosan Szaúd-Arábiában összegyűlt a szíriai ellenzék, amelynek – a tárgyalásokat idáig elutasító – vezetése ezt megelőzően lemondott. Amit mindenki úgy értékelt, megtörtént az előkészítése annak, hogy olyan új vezetést válasszanak a küldöttek, amely kész lesz párbeszédre. Ám úgy tűnik ennek ellenkezője történt, a kiszivárgott hírek szerint a küldöttek továbbra is Aszad elnök távozásához kötik a békét.

Az új tervek szerint a szíriai ellenzék decemberben érkezne Szocsiba, hogy immár kibővített formában folytatódjanak a tárgyalások, de a mostani hírek erősen megkérdőjelezik ezt. Rövid távon a béke felé vezető úton két jelentős akadály tornyosul: egyrészt a törökök beleegyezésének megszerzése a kurd ellenzék beemelésére, hiszen mégis csak ők ellenőrzik Szíria területének egyötödét. Másrészt a szíriai ellenzék többi részének győzködése, hogy legalább az elvek szintjén ne zárják ki Aszad maradását. Könnyen lehet, hogy ez a két hívás még az egyelőre megállíttathatatlannak tűnő Putyin elnöknek is feladja a leckét.

Kiemelt kép: Sputnik/Mikhail Metzel

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

3275142 01/17/2018 A young woman at a bus stop in Yakutsk. Bolot Botchkarev/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.