Kedden Magyarország elvesztette a kvótapert, azaz az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak is be kellene fogadnia 1294 menekültet. Két évvel ezelőtt az EU Belügyminiszterek Tanácsa fogadott el egy döntést arról, hogy 120 ezer menekültet osztanak szét a tagállamok között.
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint 2017 első negyedévében 164 ezren kértek menedékjogot az Európai Unió országaiban. Magyarországon a 2016-os mérések szerint 9,8 millióan laknak, azaz az 1294 menekült a lakosság 0,01 százaléka.
Ezzel szemben egy apró görög szigeten, Tiloson mindössze ötszázan élnek, de már több mint ötven menekültet befogadtak az idén tervezett százból, ami akárhogy is nézzük, a lakosság 20 százaléka. A sziget pedig nem pusztán befogadja a száz menekültet, hanem gondoskodik arról, hogy az érkező emberek társadalmi és pénzügyi hozzájárulást is jelentsenek a sziget számára.
Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, a szigeten szükség van a SolidarityNow nevű görög civilszervezet munkájára. A szervezet az Európai Unió és az ENSZ menekültügyi bizottságának támogatásából jött létre, a menekültek elszállásolásáért felelős Fay Koutzoukou azt mondja:
Leszbosz szigetével ellentétben Tiloson a helyiek is a kezdetektől fogva a mi oldalunkon állnak.
Hozzátette, hogy ugyan Leszboszra rengeteg menekült érkezett, de ott semmilyen szándék nem mutatkozott az integrációjukra, hanem egyszerűen táborokba szállásolták el őket. Koutzoukou szerint ez nem egy működőképes modell.
A SolidarityNow egy háromlépcsős rendszert fejlesztett ki.
- Az első lépés, hogy a helyi lakossággal elfogadtassák a menekültek jelenlétét.
- A második lépés, hogy a görögök segítségével biztosítsák az érkezőknek a helyi nyelv elsajátítását.
- A harmadik pedig, hogy munkára fogják őket.
Ahogy a szervezet honlapján is írják:
reméljük, hogy Tilos a szolidaritás modelljévé válhat, ami egész Görögországban elterjed majd, mivel bizonyítja, hogy különböző nemzetiségű emberek képesek sikeresen együtt élni.
A civilszervezet munkatársa is elmondja, hogy a civilszervezetek nem támogathatják feltételek nélkül a menekülteket. Mi több, csak az alkalmazásuk biztosítja hozzájárulásukat a befogadó társadalom működéséhez.
Tilos szigete egyébként rendkívül kedvelt nyaralóhely a turisták körében, és mint kiderült, a nyári hónapokan annyi külföldi érkezik a szigetre, hogy szükségük van plusz munkaerőre. A SolidarityNow pedig felvetette a helyieknek, hogy
miért alkalmaznának valakit például Athénból, amikor nekik fizetni kellene az utazási költségeket és a szállást is, miközben itt helyben is vannak emberek, akik készek munkába állni.
A lakók pedig rájöttek, hogy ez a felállás nekik is gazdasági érdekük, tehát nem egyszerűen jótékonykodásról van szó, hanem egy helyzetről, amiben mindkét fél nyer. A sziget egyébként eddig szíriai családokat fogadott be, köztük rengeteg kisgyereket.
A SolidarityNow szerint a menekültek sokkal boldogabbak, ha találnak állást. „A táborokban egész nap egy helyben ülve mindenki dühös és depressziós lesz” – mondja a civil szervezet egyik vezetője. A sziget jelenlegi vezetője, Maria Kamma pedig úgy gondolja, hogy a menekültek integrációjával a helyi gazdaság növekedésére is pozitív hatással van.
A szigetre érkező gyerekek hétfőtől péntekig minden nap görög és angol nyelvórákra járnak, szeptembertől pedig a helyi iskolában tanulhatnak majd.
Maha Baraka Damaszkuszból érkezett Tilosra, azt mondja,
máshol az emberek mérgessé válnak, amikor meglátnak egy menekültet. Itt mosolyognak.
Kousay Al Damad a sziget egyetlen pékségében dolgozik, hét hónapig vesztegelt Leszbosz szigetén, mielőtt Tilosra érkezett volna.
Nem aludni vagy enni jöttem ide. Nem azért, hogy adjanak nekem pénzt. Dolgozni akartam.
Ráadásul azon kívül, hogy Tilos képes volt megmutatni, hogy az integráció a gyakorlatban is működhet, nem ez az egyetlen dolog, amivel az apró sziget kitűnt az elmúlt időszakban. A volt polgármester, Tassos Aliferis több intézkedést is hozott azért, hogy Tilost „Görögország zöld szigeteként” váljon ismertté.
- A szigeten 1993 óta tilos vadászni.
- Már 2008 óta engedélyezik az azonos neműek házasságát.
- Hamarosan a Földközi-tenger első olyan szigete lehet, ami csak és kizárólag szél- és napengergiát használ.
Szeptemberben egy 18 hónapig tartó 15 millió eurós projekt veszi kezdetét, aminek keretében elszakadhatnának a szomszédos Kosz szigetének elektromos hálózatától. A fejlesztés egy szélturbina és egy fotovillamos rendszer létrehozását.
A fejlesztésektől a turisták számának emelkedését is remélik, ami egyébként már most is 13 ezer fő évente. A szigetnek rengeteg visszatérő vendége van, akik már 30 éve mindig odajárnak.
Maria Kamma úgy véli,
egy kis sziget közösségében nehéz szakítani a hagyományokkal, de Tiloson mindig szívesen láttuk az alternatív megoldásokat. Ha pedig mi is meg tudjuk ezeket megvalósítani, akkor bárki képes rá.
Kiemelt kép: AFP PHOTO / COSTAS METAXAKIS