A 114 fájlból álló jelentésben minden ott volt a megfigyelt személyekről (köztük iskolás gyerekekről) a kinézetüktől kezdve a személyes kapcsolataikon át egészen addig, hogy melyik mecsetbe járnak imádkozni. A jelentés végén pedig jelezték, ha gyanús személyről volt szó.
Az Al Jazeera az egyik felperest, Mohamed Fudzsitát (kitalált név) szólaltatta meg cikkében. Elmondása szerint ő és felesége már a kétezres évek elején észrevették, hogy a hatóságok néha követik őket ide-oda. Amikor azok nyíltan megjelentek a házuknál, ők mindig együttműködőek voltak, de egy idő után a felügyelők azt akarták, hogy Fudzsita jelentsen azokról az emberekről, akikkel egy mecsetbe jár, és ezt a férfi visszautasította.
Aztán 2010- ben megjelentek a neten a jelentések, amiket tízezer alkalommal le is töltöttek különböző fájlmegosztókról. Ez volt az utolsó csepp, és Fudzsita másik 16 sértettel együtt feljelentést tett. A fő céljuk persze az volt, hogy a bíróság mondja ki, a rendőrség eszközei és az ilyen szintű monitorozás illegálisak. Ezekhez a kérdésekhez azonban hozzá sem nyúlt a bíróság, inkább megítéltek összesen 90 millió jent (úgy 250 millió forintot), amiért maga a szivárogtatás megsértette Fudzsitáék magánélethez való jogait.
Szükséges és elkerülhetetlen
Egy alacsonyabb szintű bírósági ítélet szerint az ilyesfajta tömeges megfigyelések szükségesek a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.
„Azt mondták nekünk, hogy ez nem alkotmányos ügy. Még most is arra próbálunk rájönni, hogy miért nem” – nyilatkozta a felpereseket képviselő ügyvéd az Al Jazeeranak.
A hatóságok végig eléggé szűkszavúan nyilatkoztak a megfigyelések kapcsán. Egyedül 2014-ben adtak ki egy közleményt, amikor az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is szaglászni kezdett. Akkor sem mondtak sokat, szerintük az információszerzés részletei nem hozhatók nyilvánosságra.
A japán média nagyrésze a tárgyalások alatt és után szintén inkább csak a szivárogtatásra fókuszált, a megfigyeléseket és a rendőrség dolgait próbálta figyelmen kívül hagyni.
A muszlim emberek jobban meg lesznek figyelve, mert csak
A japán Legfelsőbb Bíróság döntésével szembemenő legismertebb figura Edward Snowden volt. Ő Tokióban egy kormányzati megfigyelésekről szóló videókonferencián tért ki az esetre.
Szerinte az iszlám vallást követők mindig jobban ki lesznek téve az ilyen megfigyeléseknek, még akkor is, ha semmilyen gyanús dolog nem áll fenn velük kapcsolatban. Az emberek egyszerűen félnek.
Japánban azonban 1995-ben volt utoljára komolyabb terrorista cselekmény. Akkor a tokiói metróban a szarin nevű idegméreggel ölt meg 12 embert az Aum szekta, azonban ez sem egy iszlám fundamentalista szervezet volt, hanem egy világvége-csoport, ami a vezetőjét akarta megtenni japán uralkodójának.
Hirosi Mijasita, a Csuo Egyetem professzora szerint ez a per volt az első Japánban, ami a központi megfigyelésekkel volt kapcsolatos, az ügy menetét pedig egy 2014-ben elfogadott jogszabály is nehezítette, ami védi az államtitkokat. Az új törvény alatt még a bírák sem juthatnak pontos információkhoz.
A rendőrség nem akarta kommentálni a bíróság mostani döntését, és nem nyilatkoztak, hogy folytatják-e a tömeges megfigyeléseket. Fudzsitáék ügyvédje szerint azonban még romlik is majd a helyzet. Szerinte nagyon nehéz megbirkózni ezzel az állapottal, főleg a gyerekeknek. A rendőrség ugyanis jövőbeli terroristaként tekint rájuk.
