Nagyvilág

Obama eltemette a hidegháború utolsó maradványát

Szabad választásokat szeretne Kubában, eltörölt embargót az amerikai Kongresszusban - mondta Obama, aki 1959. óta első amerikai elnökként járt Havannában.

A szabadságjogok, köztük a szólás- és a vallásszabadság érdekében szólalt fel a kubai néphez intézett beszédében történelmi jelentőségűnek tartott látogatása keddi napján az amerikai elnök. Barack Obama szenvedélyes hangvételű beszédét, amit a havannai nagyszínházban mondott el Raúl Castro kubai elnök jelenlétében, a kommunista szigetország egészében közvetítették.

Obama jelképesen baráti kezet nyújtott, és kinyilvánította: azért ment Kubába, hogy “eltemesse a hidegháború utolsó maradványát az amerikai kontinensen”. “Havanna csupán 90 mérföldre van Floridától, de hogy ideérjünk, nagy utat kellett megtennünk” – tette hozzá. Az amerikai elnök politikai és gazdasági reformokat sürgetett a szigetországban.

A szavazópolgároknak szabad és tisztességes választásokon kell megválasztaniuk kormányukat. Nem mindenki ért egyet ebben velem, nem mindenki ért ebben egyet az amerikai néppel, de mégis úgy hiszem, hogy ezek az emberi jogok egyetemes érvényűek. Úgy vélem: ezek az amerikai és a kubai nép, ugyanakkor a világ népeinek is jogai.

Hangos éljenzés fogadta bejelentését, amikor ismételten felhívással fordult az amerikai Kongresszushoz, a szigetország elleni embargó feloldására szólítva fel a törvényhozó testületet, aminek döntési joga van a kérdésben. “Itt az ideje, hogy feloldják a szigetország elleni embargót” – mondta és hozzátette, hogy ez “idejétmúlt teher a kubai népen”.

Az EFE spanyol hírügynökség szerint egy korábbi interjúban Obama elmondta: az embargó teljes feloldása az ő hivatali utódja idején fog megtörténni függetlenül attól, hogy republikánus vagy demokrata párti lesz-e. Az embargó közutálat tárgya Kubában. Obama és Castro közös hétfői sajtótájékoztatója során a kubai államfő az embargót a legfontosabb akadálynak minősítette országa gazdasági fejlődése szempontjából.

Obama azzal a céllal érkezett a kubai fővárosba, hogy felgyorsítsa és visszafordíthatatlanná tegye a két ország közötti enyhülést, ami több mint fél évszázad fagyos viszony után, 2014 decemberében kezdődött, és ami a fennmaradt mély nézeteltérések ellenére máris gyors változásokat eredményezett gazdasági és politikai téren. Személyében az 1959-es kubai forradalom győzelme óta először tesz látogatást hivatalban lévő amerikai elnök a kommunista szigetországban – írja az MTI.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik