Külföld
Andrzej Duda (Array)

Nem lett, hanem észt lett (lesz) Duda elnök első hivatalos útja

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2015. 08. 17. 14:21

Eddig Brüsszelbe, vagy Berlinbe volt szokás indulni, most Tallinban kezd a lengyel elnök, politikai üzenetként.

Korábban a témában:

Andrzej Duda új lengyel köztársasági elnök első külföldi útja nem Berlinbe, Brüsszelbe vagy Washingtonba, hanem Észtországba vezet augusztus 23-án.

Az államfő idei diplomáciai naptárát Krzysztof Szczerski, az elnöki hivatal külpolitikáért felelős minisztere ismertette hétfőn. A múltban a lengyel állam- és kormányfők első alkalommal legtöbbször a szomszédos Németországba vagy az Európai Unió székhelyére, Brüsszelbe látogattak.

Az államfői eskü letétele után Duda bejelentette, hogy változtatásokat tervez a külpolitikában, és egyebek mellett erősíteni kívánja a közép- és kelet-európai országok és Lengyelország közötti együttműködést. A külpolitikai irányvonal alakítása Lengyelországban az elnök feladatkörei közé tartozik.

Andrzej Duda ennek jegyében választotta első külföldi útja helyszínéül Észtországot. Csak ezt követően, augusztus 28-án látogat el Berlinbe, ahol Angela Merkel német kancellárral és Joachim Gauck német államfővel találkozik. Duda szeptember 15-én Londonba, majd a hónap végén az Egyesült Államokba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlésen, és Barack Obama amerikai elnökkel egyeztet.

Duda – aki a kelet-ukrajnai válság közepette az orosz törekvések ellensúlyozására a NATO fokozottabb jelenlétét akarja elérni Kelet-Európában – tallinni utazásának időpontját úgy választotta meg, hogy az diplomáciai üzenetet hordozzon. A látogatás napja a 76 évvel ezelőtt, 1939-ben aláírt Molotov-Ribbentrop-paktum megkötésének évfordulójára esik. Ez a nap egyben a sztálinizmus áldozatainak európai emléknapja.

1939. augusztus 23-án a náci Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést kötött egymással, amely Molotov-Ribbentrop-paktum néven vált hírhedtté. A szerződés titkos záradékában rendelkeztek a kelet-európai érdekszférákról, felosztották egymás között Lengyelországot, a balti országok és Moldova pedig a megállapodás értelmében szovjet megszállás alá került.

Az ukrajnai Krím félsziget orosz elcsatolása, s a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus miatt már számos alkalommal felmerült az az aggodalom, hogy a három balti NATO- és európai uniós tagállam – Észtország, Lettország és Litvánia -, amelyekben jelentős orosz kisebbség él, szintén orosz agresszió célpontjává válhat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

3275142 01/17/2018 A young woman at a bus stop in Yakutsk. Bolot Botchkarev/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.