Külföld
Obama, messiás (Array)

Soha többé nem lesz az Egyesült Államok elnöke Barack Obama

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 08. 06. 07:00

Másfél éve van arra, hogy bebetonozza magát a történelemkönyvekbe, ami felé jó úton halad, de az ellenségei minden lépésnél kigáncsolhatják. Ugyanis minden nagy lépése szembemegy a republikánusok értékeivel és a hozzájuk kapcsolódó lobbival. A következő nagy meccse a párizsi klímacsúcs lesz.

“Ed, engem nem érdekel a történelem. Meg fogok halni és elmegyek és úgyis eltorzítják majd valahogy az egészet. Csak azokkal a nagyszerű fiatalemberekkel foglalkozok, akiket láttunk ma ott kint és biztos akarok lenni benne, hogy ugyanazok lesznek a lehetőségeik, mint amik nekünk voltak.”

Ronald Reagan eléggé elfáradt már az elnöksége vége felé, de mégis elég masszív örökséget hagyott maga után, hogy mást ne említsünk, lezárta a hidegháborút a szovjetek őrült költekezésbe kergetésével. Reagan egykori tanácsadója, Edward Rollins volt az, akinek a fenti idézetet mondta a pihenésre váró elnök annak idején, Rollins pedig példaképét Barack Obamával hasonlította össze a Fox News oldalán.

A republikánus véleményvezérek egyik vezető lapjában persze nem jelenhetett volna meg az elnökválasztás közeledtével Obamát fényező cikk, de Rollins szavai jól mutatják, mit érez Amerika konzervatívabb része Obama iránt. Azt mondta kezdetben: Yes we can!, magyar torzításban Képesek vagyunk rá!, de a republikánusok szerint Obama egy nagy ígéret maradt, a képességek köréből nem lépett ki a tettek mezejére. Pedig Barack Obama mindent elkövet(ett), hogy egy reagani mércével is jelentős örökséget építsen fel. Lássuk, mik ezek!

1. Irak és Afganisztán lezárása

Rögtön a legfontosabbal kezdenénk: hivatalosan lezárta az afganisztáni és iraki háborúkat, amiket még George W. Bush hagyott rá. Persze a kijelentés ezer sebből vérzik: a tálib felkelés nem halt el az afgánoknál, és így is külföldi támogató csapatoknak kellett Afganisztánban maradni, miközben vért izzadva sikerült keresztül vinni Hamid Karzai korábbi elnök demokratikus leváltását és a tálibok nem kis területeket ellenőriznek. Obama kezében azonban óriási fegyver van: Omár molla nyilvánosságra került halála miatt utódlási harcok törtek ki a Talibánon belül, így amíg nem érkezik a mozgalom élére egy erőskezű vezető, a belháború fogja lefoglalni őket.

Afganisztán - katona (Array) 

Eközben Irakot csak átmenetileg sikerült pacifikálni, az I. világháború után kurdokból, síitákból és szunnitákból összetákolt életképtelen állam az Iszlám Állam áldozatául esett. Ott tartunk, hogy a 2011-es csapatvisszavonások után megint amerikai katonák harcolnak Irakban, mégha csak a különleges egységek és a légierő is. Obama persze megtette a következő nagy vállalást: le kell győzni az Iszlám Államot, persze ez hosszú folyamat lesz, már a következő elnökre vár.

2. Guantánamo bezárása

“Úgy vélem, az első napon be kellett volna zárnom Guantánamót” – mondta Obama egy clevelandi fórumon még márciusban arra a felvetésre, mit tanácsolna elnökségét épp elkezdő önmagának, magyarán mit szúrt el annak idején. A Kubától bérelt Guantánamo azóta nagy ígéret maradt, bár valószínű, hogy mint 2010-es ígéretet, Obama be fogja tartani. Sok ottani rabot már kipateroltak, vagy különböző üzletekkel rávettek apró államokat, hogy fogadjanak már be pár extálibot. Mindenesetre még száznál több fogoly van ott és a republikánus többségű Kongresszus nagyon nem akar együttműködni a bezárásban.

3. Iráni atommegállapodás

A két félsiker után Obama örökségét talán az iráni atomdeal jellemzi majd a legjobban. Miközben a fél világ ujjongva tapsikolt, hogy végre megállították az iráni atomfegyverkezést, Irán meg azért örvendett, mert feloldhatják az országot gúzsba kötő szankciókat, az izraeliek és a republikánusok nagyon fújnak ezért Obamára. Szerintük ezzel nem lett biztonságosabb a világ, a megállapodás mellett ugyanúgy lehet atomfegyvere Iránnak (ami azért így nem igaz). Mégis van rá esély, hogy a szeptember 17-i határig Obama – valamiért cserébe – rávegye az ellenfeleit az igen szavazatra. Máskülönben meg úgyis vétózni fog.

 

4. Obamacare

Nem túl friss fejlemény az egészségbiztosítás gyökeres átalakítása, de a mai napig iszonyatos vitákat szül a republikánusok és demokraták között. Vérrel-verejtékkel, de Obama még az első ciklusa alatt teljesítette ezt az ígéretét, és rengeteg olyan embert (főleg bevándorlókat) vont be a tb-rendszerbe, akik eddig azon kívül élték életüket. Amellett, hogy 11,4 millió új ember lépett be az egészségbiztosításba, a deficitet is csökkentette, hogy az állam a magánbiztosítókat is bevonva megreformálta a rendszert. Persze a túl szocialistának mondott reform kicsapta a biztosítékot a szabadpiacban hívő republikánusoknál, ezért ígérik a jelöltjeik, hogy megnyerve a jövő évi választást, visszavonják az Obamacare-t.

5. Környezetvédelem

Az elnök nagyot koppant Koppenhágában 2009-ben, ahova azzal az ambícióval érkezett, hogy megmenti a Föld bolygót a globális felmelegedéstől. A feltörekvő országok, az ipari hatalmak, az elsüllyedő szigetországok és a szénfüggők persze nem jutottak egyezségre. Idén november 30-tól Párizs elővárosában megint leülnek tárgyalni, de Obama már hozott egy nagy döntést: a Tisztaenergia-programot. A cél, hogy 2030-ig 2005-höz képest 32 százalékos kibocsátás-csökkentést érjenek el, ehhez főleg a szénerőműveket kéne bezárni. A program jól cseng, de megint ott vagyunk, hogy a republikánusok az erős szénhidrogénlobbi miatt nem fognak beleállni a tervbe, el akarják majd kaszálni azt.

6. Melegházasság

Már azt mindenki történelminek ítélte, amikor a katolikus Írország megszavazta a melegházasságot májusban, de aztán jött a melegzuhany: az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága júniusban egy ügyben úgy döntött, nem alkotmányos, hogy egyes tagállamok megtiltják az egyneműek házasságát. Az ügy ugyan (az ír gyökerekkel is rendelkező) Barack Obamától függetlenül zajlott le, de a liberális szemléletű elnök abszolút üdvözölte a döntést, ami így is az ő elnökségéhez fog kötődni a jövőben.

Lesz még Nobel, Barack?

A Nobel-békedíjat és már kétszeres Time Év Embere elismerést is elnyert Obama még biztos fog pár hasonló béke- és emberi jogi díjat bezsebelni, de ezen felül is megkerülhetetlen történelmi személyiséggé vált, bármennyire fújnak rá a jobboldalról. Ebben a fő szerep a rassznak jutott, Obama lett az első színesbőrű amerikai elnök, ráadásul valószínű, hogy ismét fehér – hivatalosan fogalmazva kaukázusi – elnök követi majd. A Yes We Can! szlogen és Obama híres posztere is beleégett mindenki fejébe, a New York Magazine már most 53 történésszel méltatja az elnökségét, de a stafétabot 2017-es átadásáig még rengeteg melója lesz az öröksége felépítésével. Bármi történjék is, ez az örökség annyiban biztos megmarad, hogy új életet lehelt a döglödő rapszcénába.

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.