Eddig nem volt elég háború a Közel-Keleten, hát most lett pár új. Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke gyakolatilag mindenkibe belekötött az utóbbi pár napban, akibe a környéken csak bele lehet kötni.
Kurdok
Például a kurdokba. Törökország konfliktusa a kurdokkal régi ügy. Igazából a környéken gyakorlatilag mindenki konfliktusban áll a kurdokkal. Erre elég egyszerű a magyarázat: a kurdoknak nincs állama, de négy ország határán egy elég összefüggő területen élnek. Ezzel Szíria, Törökország, Irán és Irak területi egységét is fenyegeteik, egy önálló kurd állam ugyanis mind a négy országból kiszakítana egy darabot.
Márpedig régóta nem állt még olyan jól a zászló a kurdoknak, mint most. Gyakorlatilag ők voltak az egyetlen olyan csoport, akik a kezdetektől fogva határozottan harcoltak Szíriában az Iszlám Állam ellen. Ezzel iszonyúan népszerű lett az ügyük nyugaton is. A terrorszervezet iraki terjeszkedése miatt pedig gyakorlatilag saját állammá alakították Iraknak azt a részét, ahol eddig éltek. Iraki Kurdisztán eddig is valamennyire autonóm terület volt, most már majdnem teljesen az. Ez pedig nagyon ijesztő például Törökországnak.
2013 közepe óta fegyverszünet van a kurdok és Törökország között. Persze konfliktusok voltak eddig is. A törökök ott szívatták a kurdokat, ahol lehetett. Megalázóan lassan engedték például át a szíriai kurdoknak segíteni akaró iraki kurdokat, pedig ők is az Iszlám Állam ellen akartak harcolni. Voltak utcai tüntetések is, rengeteg halottal, de eddig például nem bombázták a kurdokat a törökök. Eddig.
Vasárnap ugyanis a török hadsereg lőni kezdte a PKK, a Kurisztáni Munkások Pártja állásait Daglicában. Ebben egyébként az az igazán érdekes, hogy nem Szíriához, hanem Irakhoz van közel. A török kormány szerint ők például nem támadják a YPG-t, ami a kurdok szíriai szárnya, csak a PKK-t, ami az Egyesült Államok és szerintük is terrorcsoport. És őket is csak azért, mert két török csendőr meghalt a területükön, amikor felrobbant egy autóba szerelt bomba. Egyébként a török hadsereg tagadja, hogy a szíriai kurdokat támadták volna. Az iraki kurdokat támadták.
Fotó: Europress/Getty Images/Jawdat Ahmed
A szír kormány és az Iszlám Állam
Nem csak Irakban, Szíriában sem ússzák meg kötekedés nélkül. Törökországnak régóta feltétele, hogy az Egyesült Államok csak akkor használhatja a légitámaszpontjait, ha nem csak az Iszlám Állam, de az Asszád-rezsim ellen is fellépnek Szíriában. Az USA eddig ezt kizárta, de most minden megváltozhat.
A hírek szerint Törökország és az Egyesült Államok egy közös védett zóna kialakításán dolgozik Szíria Törökországhoz közeli részén. A védett zóna mostani területét az Iszlám Állam felügyeli, de nem nagy sikerrel. A védett zóna Törökországnak nagyon jól jöhet. Szír menekültek milliói lépték át a török határt, mióta az Iszlám Állam tombolni kezdett az országban. A területen le lehetne őket telepíteni, amivel nagyban enyhülne a Törökországra nehezedő nyomás.
Amerikának is jó lehet a buli, mert nagyon kitolná a határt, ameddig légitámadásokat tudnak végrehajtani az Iszlám Állam, vagy akár az Asszád-rezsim ellen. Eddig a támadások Bahreinből indultak, ami azért országokkal arrébb van. Most egyenesen a szomszédból szállhatnának fel.
A szír kormányt, már amennyire létezik ilyen, azért húzná fel különösen a biztonsági zóna, mert Szíriában eddig nem voltak idegen katonák. Igaz, hogy Asszád kormánya már csak az ország nyugati felét uralja, de a többi a kurdok, az Iszlám Állam és járulékos bolondjai, valamit a kevésbé őrült felkelők között oszlik el. Most lenne egy olyan terület, ahová behatolhat a török katonaság.
A kurdok sem fognak örülni, mert a biztonsági zóna pont a kurd felügyelet alá tartozó területek közepén lenne. De a legkevésbé az Iszlám Állam lesz majd boldog, mert ezzel szinte az összes olyan határterületet elvesztenék, amelyeken keresztül külföldi harcosokat tudnak becsempészni Szíriába.
Fotó: Europress/Getty Images/Firat Yurdaku
A baloldal
Egy rendőr meghalt a vasárnapi isztambuli összecsapásokban. Konkrétan agyonlőtték. Nagyon eldurvultak a harcok, de meglepő módon ennek is a kurdokhoz van köze. A hétvégén elkezdték letartóztatni a baloldali kurd aktivistákat a fővárosban. Egy fiatal meghalt a letartóztatások közben, amitől a balos fiatalok tömegei vonultak az utcára. Ráadásul ők nyilvánvalóan ellenzik a katonai táadásokat is a kurdok ellen.
A jobboldali Igazság és Fejlődés pártja – ezt vezeti Erdogan – június elején a választásokon elvesztette az abszolút többségét, ezért koalíciós partnert kell keresnie. Erdogan valószínűleg erre a politikai problémára találta ki megoldáskét az ellenségkeresést és a nemzetbiztonságért való harcot.
A legnagyobb ellenzéki párt már közölte is, hogy Törökország érdekében készek megfizetni a koalíciós kormányzás árát. Sőt, Erdogan, hogy a nyomást növelje, a héten még egy NATO-tárgyalást is összehívott, mert fenyegetve érzi a Törökország területi integritását.
Orbán Viktor korábban többször is lelkesedett Erdogan Törökországáért, sőt, példaképnek is nevezte azt. A különbség az, hogy amikor Erdogan ellenségképet keresett, akkor talált is, nem csak a bevándorlókat, a rezsit és Brüsszelt.
