A neves politológusokat megszólaltató cikk szerzője szerint a “sötétség madarai” – tehát az elmúlt négy és fél év alatt megdöntött két rezsim káderei – arra készülnek, hogy az októberre tervezett parlamenti választásokon egyéni jelöltként, vagy a 2011-es forradalom után alakult számtalan párt valamelyikének listáján visszakerüljenek a képviselőtestületbe.
A szerző az egy hete hatályba lépett választási törvénycsomagra utal, amely előírja, hogy a csaknem 600 parlamenti mandátum körülbelül nyolcvan százalékát egyéni képviselők kapják meg. A szabály bírálói szerint a pártok képviseltetésének korlátozása által ugyanazok az emberek töltik majd meg a parlamentet, akik korábban is pozícióban voltak, hiszen a törzsi struktúrájú ország közösségei várhatóan a hagyományos elitre fognak szavazni.
Egyiptomban egyaránt forradalomként ünneplik a Mubarak három évtizedes országlásának véget vető 2011-es felkelést, és a másfél évvel később hatalomra kerülő, iszlamista Murszi 2013-as elmozdítását. A két történelmi eseményt kísérő zavargásokban több ezer ember vesztette életét. A cikk írója szerint most veszélyben van a forradalmak egyik fő vívmánya, az a “hallgatólagos megállapodás”, amely a megbuktatott, majd feloszlatott kormánypártok tisztségviselőinek elszigeteléséről született a politikusok között.
Mohamed Kamál, a Kairói Egyetem politológia professzora rámutatott, hogy Mubarak Nemzeti Demokratikus Pártjának tisztségviselői nem csak egyéni jelöltként indulnak, hanem újra megjelentek a különböző pártok listáján is, ami érthető, hiszen a helyi közösségekben továbbra is nagy népszerűségnek örvendő emberek beolvasztása rengeteg szavazatot hoz a pártoknak. Kamál arra emlékeztetett, hogy az említett elit tagjai a közösségeknek nyújtott különböző szolgáltatásaikkal maguk mellé állították a választók nagy részét.
Amr Hásim Rabíe, az al-Ahrám Politikai és Stratégiai Tanulmányok Központjának elnökhelyettese ugyanakkor arról beszélt, hogy a Murszi mögött álló, időközben betiltott iszlamista mozgalom, a Muzulmán Testvériség olyan harmadik vonalbeli jelölteket indít majd a választásokon, akik az iszlamisták elleni kormányhadjárat során nem kerültek a hatóságok célkeresztjébe.
A politológus szerint a terrorcsoportként betiltott szervezet tagjai, ha nem is tömegesen, de nem jelentéktelen számban érnek majd el sikereket a közelgő választáson, amelyet a testvériség vezetői egy fajta “hangulatfelmérésként” kezelnek.
