Nagyvilág

“A kerítés nem jó ötlet, de van valakinek jobb ötlete?”

szogesdrot(960x640).jpg (Array)
szogesdrot(960x640).jpg (Array)

A magyar határzárral kapcsolatos német reakciók az MTI-ben. Abelügyminiszter a Balkánról érkező menekülteket szeretné visszaszorítani, egy újságíró a magyar kormány álláspontját védi. 

Magyarországnak meg kell védenie a schengeni külső határt – mondta a német szövetségi belügyminiszter az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban szombaton megjelent interjúban.

Thomas de Maiziere az elsősorban a német menekültügyi helyzetről szóló interjúban a magyarországi ideiglenes műszaki határzár építésével kapcsolatban feltett kérdésre, miszerint erődként képzeli-e el Európát, azt mondta, hogy “természetesen nem”, és német politikusként alapvetően erős fenntartásai vannak a kerítésekkel kapcsolatban. Magyarország azonban olyan állam, amelynek schengeni külső határa van, “és mi azt igényeljük, hogy az ilyen országok biztosítsák külső határukat” – mondta a német belügyminiszter.

“Ezenfelül Magyarországra súlyos teher nehezedik, az utóbbi hónapokban ott tízezrével vettek fel és regisztráltak menedékkérőket” – mondta Thomas de Maiziere.

A német menekültügyi helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy “elfogadhatatlan és Európára nézve szégyen”, hogy a Németországba érkező menedékkérők több mint 40 százaléka a Balkánról származik. Ezt az arányt “drasztikusan csökkenteni kell”, és ha már sikerült volna, akkor “egészen más hangulat” lenne az országban – mondta a miniszter a FAZ-nak.

Hangsúlyozta: “teljesen érthető”, hogy Németországban az emberek “kritikus kérdéseket” tesznek fel, hiszen azt hallják, hogy válságövezetekből érkező menekültekről van szó, és közben szinte minden második Szerbiából, Koszovóból vagy Albániából jön. Ez a jelenség “értetlenséget” vált ki – mondta Thomas de Maiziere a konzervatív lapnak.

Az MTI egy véleménycikket is szemlézett szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) -ból.  

A Menekülés és dölyfösség című kommentárban a szerző, Jasper von Altenbockum kiemelte, hogy az európai menekültügyi politikáról folytatott vitával ismét megjelent az a Kelet-Nyugat-konfliktus, amely már az Európai Unió bővítésének folyamatát is kísérte. A Nyugat azt mondja, hogy a Kelet még nem eléggé fejlett, ezért “meg kell nevelni, hogy fel tudjon kapaszkodni a multikulturális idők magaslataira”.

Ebben a vonatkozásban Magyarország és a balti államok ugyanúgy jártak, mint a keletnémetek, hiszen azt feltételezik róluk, hogy “lelkületük idegenellenes, és ezt ki kell űzni belőlük”. Arról azonban a Nyugat nem vesz tudomást, hogy olyan országokról van szó, amelyekben az idegen uralom vagy a szisztematikus oroszosítás miatt Nyugaton ismeretlen félelmek keletkeztek, és a balti államok esetében arról is megfeledkezik, hogy ezek az országok az orosz lakosságuk integrációjával előrébb tartanak, mint egynémely nyugati országban a külföldiek integrációjával. Ezért a Nyugatnak nincs alapja a fennhéjázó, dölyfös viszonyulásra – fejtette ki a FAZ szerzője.

Ugyanez érvényes a határkerítések építésére adott reakciókra is  – tette hozzá. Kiemelte: a kerítés ugyan “nem jó ötlet, de van valakinek jobb ötlete?”

“Könnyű mondani, hogy inkább a migráció kiváltó okai ellen kell küzdeni”, de “mindenki tudja, hogy ebből egyhamar nem lesz semmi” – írta Jasper von Altenbockum.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik