Nagyvilág
erdogan (Array)

Erdogan visszavágott Putyinnak

Horváth Balázs
Horváth Balázs

hírszerkesztő. 2015. 05. 06. 10:11

A török államfő sem vesz részt a győzelem napi ünnepségen Moszkvában; vélhetően mert Putyin kimondta a népirtás szót az örményekkel kapcsolatban.

Korábban a témában:

Recep Tayyip Erdogan török államfő visszautasította orosz kollégája, Vlagyimir Putyin meghívását a hitleri Németország fölött aratott győzelem 70. évfordulójának moszkvai ünnepségeire.

A nagykövet megy az ünnepségre

A Hürriyet Daily News című török napilap szerint az elutasítás nyilvánvaló oka az, hogy Putyin nemrég népirtásnak nevezte az Oszmán Birodalomban élt örmények 1915-1917-ban történt lemészárlását. Moszkvai diplomáciai források szerint török részről a moszkvai nagykövet vesz részt a győzelem napi megemlékezésen.

Az orosz elnök egy április 23-án kelt levelében nevezte népirtásnak a törökországi örmények száz évvel ezelőtt kezdett mészárlását és kiűzését. Másnap, 24-én az orosz duma is olyan határozatot hozott, amelyben genocídiumnak bélyegzi meg az első világháború idején történteket.

Ezenkívül Putyin francia kollégájával, Francois Hollande-dal együtt még aznap az örmény fővárosban, Jerevánban részt vett a centenáriumi emlékrendezvényen.

Két nagykövetet is hazahívtak

Recep Tayyip Erdogan ezt úgy kommentálta, hogy “jobban szerettük volna, ha Putyin úr és Holland úr nem utazik el Örményországba”.

A bécsi és a vatikáni török nagykövet hazahívása is összefügg az örmény mészárlás értékelése miatti vitákkal. Törökország határozottan visszautasítja a népirtás vádját, és a háborús körülményekre hivatkozik.

1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegével gyilkolták az örmény lakosságot. Ezt az utóbbi évtizedekben több mint húsz ország hivatalosan elismerte népirtásként. A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egymillió, örmény források szerint másfél millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok következtében, s százezrek kerestek külföldön menedéket.

Az Oszmán Birodalomban az örményeket már a XIX. században ellenségnek tekintették, de azoknak a rémtetteknek a kezdete, amelyeket sokan népirtásnak tartanak, 1915. április 24-e volt, amikor Isztambulban őrizetbe vettek, majd kivégeztek mintegy 250 törökellenes, nacionalizmussal gyanúsított örmény vezetőt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Kommentek

Budapest, 2017. április 17.
Kulka János színművész egy jelenetben Ujj Mészáros Károly rendező X. című skandináv típusú krimije forgatásán Budapesten 2017. április 13-án. A Magyar Nemzeti Filmalap 489 millió forinttal támogatja a thrillert, amely várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.