Nagyvilág

Katonákat küldhet Magyarország az Iszlám Állam ellen

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint májustól vehet részt az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban a 100-150 fős magyar kontingens.

A magyar katonák biztosítási feladatot kapnának. Szijjártó Péter erről Paolo Gentiloni olasz, illetve a Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel egyeztetett. Ez a két ország tölti be a vezetői tisztséget az Iszlám Állam ellen harcoló nyugati koalíció kötelékében, a két ország júliusban váltja a parancsnokságot. Az olasz és a német külügyminiszter is elismerését fejezte ki, hogy Magyarország konzultációt kezdett katonai hozzájárulásáról.

Szijjártó Péter keddre egyeztetésre meghívta a parlamenti pártok képviselőit az ügyben. Tájékoztatása szerint van olyan, a parlamentben frakcióval nem, de képviselettel rendelkező párt, amely jelezte, hogy kész támogatni a missziót, így lehetséges a kétharmad elérése, ezáltal pedig az, hogy “Magyarország katonai jelenléttel is harcolhasson az Iszlám Állam ellen”.

Lehet, hogy az Együtt segítene be

Az Együtt szerint feltételekkel, de vállalható a magyar katonai részvétel az Iszlám Állam elleni fellépésben. Szigetvári Viktor, a párt elnöke a politikai szervezet szombati országos politikai tanácsának ülése közben tartott sajtótájékoztatón azt mondta, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője “belehazudott a teljes magyar sajtó képébe”, amikor azt mondta, hogy az ellenzéki pártok nem támogatják a kérdést.

Hozzátette: az Együtt nyitott a katonai szerepvállalása, de a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által szervezett keddi informális egyeztetésen nem vesznek részt, mert az Országgyűlés illetékes bizottságait látják a megfelelő testületnek az egyeztetésre.

A katonapolitikai kérdéseket meg kell vitatni, és ha megfelelőek a körülmények, akkor a párt támogatni fogja a javaslatot – mondta Szigetvári Viktor, hozzátéve: biankó csekket Szijjártó Péternek az informális egyeztetés alapján nem állítanak ki.

Az ellenzéki párt elnöke arról is beszélt, hogy Juhász Péter alelnök tájékoztatást adott a politikai tanácsnak a vasárnapra tervezett korrupcióellenes tüntetésről is. A párt az Erzsébet térre szervezett demonstrációt, miután a Nemzeti Nyomozó Iroda nem indított nyomozást a belvárosi ingatlaneladások ügyében.

A liberálisok is a kormány mellé állnak

A Magyar Liberális Párt közleményében azt írja, hogy nyugatbarát és elkötelezett az euroatlanti partnerség mellett, ezért támogatja a magyar koalíciós részvételt az ISIS elleni katonai fellépésben.

Úgy vélik, a felelős politikusoknak tudniuk kell, hogy az ISIS mérhetetlen veszélyt jelent biztonságunkra már Európában is. Mint  írják: “valószínű, hogy a hazai közvélemény számára a magyar katonai szerepvállalás felesleges kockázatvállalásnak tűnik, éppen ezért a kormánypártnak rendkívül nagy felelőssége van abban, hogy hiteles tájékoztatással forduljon majd mind a lakosság, mind a külszolgálatra induló katonák felé a szerepvállalás mértékéről és mikéntjéről, illetve annak szükségességéről, hiszen Magyarország természetes része az euroatlanti koalíciónak, függetlenül attól, hogy éppen milyen kormánya van.”

A párt hangsúlyozza, hogy támogatja a kormány kezdeményezését a Nemzetközi Büntető Bíróságnál az iraki és kurd keresztények ellen elkövetett bűncselekmények emberiesség elleni bűncselekménnyé nyilvánításáról és üldözéséről is, mert “kötelességünk a keresztények elleni bűncselekmények esetében is a legkeményebben, a leghatározottabban fellépni”.

A Fidesznek nem elég jó az Együtt

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja nemzeti kérdésnek tartja a terrorizmus elleni fellépést és az Iszlám Állam elleni küzdelmet, minél szélesebb nemzeti konszenzust kell teremteni – közölte a párt szombaton.

Rámutattak, hogy a Fidesz nem rendelkezik kétharmados többséggel, ezért valamelyik ellenzéki frakció támogatására is szükség van.

A Fidesz szerint viszont a terrorizmus elleni fellépésben és az Iszlám Állam elleni küzdelemben a nemzeti konszenzust nem lehet olyan nem létező pártra építeni, mint az Együtt, “amelynek nincs parlamenti frakciója, azt sem lehet tudni, hogy kik hallgatnak a pártelnökre, ketten vagy hárman vannak-e, és ha valamelyik képviselőjük a mosdón van, már nem teremthető meg a kétharmados többség.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik