A magyar civil szervezetek helyzetéről tartottak vitát Brüsszelben csütörtökön a Civicus, az Európai Alternatívák, az Európai Civil Fórum és az Európai Alapítványi Központ szervezésében. A rendezvényen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke elmondta, hogy a civilek véleményét a döntéshozók figyelmen kívül hagyják, javaslataikat „hűvös gyanakvással” fogadják, ugyanakkor politikai nyomás nehezedik rájuk.
Kitért arra, hogy bár Magyarországon sok a civil szervezet, sokan függenek a kormányzattól vagy önkormányzatoktól és csak úgy tudnak működni, ha „bizonyos határokat nem lépnek át”. A független civil szféra külső forrásokra szorul, a kormányzati támogatás minimális és az is főleg uniós forrás, a nagyvállalatok pedig nem adnak pénzt emberi jogi tevékenységre, mert kockázatos számukra, ha olyan civil szervezetet támogatnak, amely bírálja a kormányt.
Pardavi szerint a civilek azért kerültek most reflektorfénybe, mert az ellenzék gyenge. Aki független bírálatot fogalmaz meg a kormánnyal szemben, az nagy figyelmet kap és egyből egy átpolitizált térben találja magát – hangzott el.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint a civileket érintő fejlemények illeszkednek abba a tendenciába, amit Orbán Viktor úgy fogalmazott meg, hogy Magyarországon nem liberális természetű állam épül. A politológus szerint a kormány stratégiája a civilekkel szemben nagyjából az orosz modellt követi és három pillérre épül. Az első pillér az érintett szervezetek hitelét aláásni hivatott lejárató kampány, a második a források elvágása, amit például a norvég alappal kapcsolatos intézkedéseknél lehet tetten érni, a harmadik pillért pedig a kormánypárti álcivilek jelentik, akiknek egyetlen valós tevékenysége a kormánypárti tüntetések szervezése.
Krekó szerint Magyarországon romlik a demokrácia állapota, de még mindig inkább demokrácia, mint tekintélyelvű rendszer. Hozzátette, hogy a civil szféra körüli szűkülő tér és a demokrácia gyengülése nem csak Magyarországra jellemző, hanem Kelet-Európára általában.
Jávor Benedek, az Együtt-PM képviselője többek közt a magyarországi korrupcióra hívta fel a figyelmet. A korrupció többnyire a kormányzás nemkívánatos mellékterméke, Magyarországon viszont a korrupció maga a rendszer és a kormányzás a nemkívánatos melléktermék – mondta. A politikus szerint nem célravezető, ha az Európai Parlament plenáris vitákat szervez a magyar helyzetről, mert a kormány erre azt mondja, hogy az országot és a magyar népet támadják. Átfogó megközelítésre volna szükség, mert jelenleg nincs uniós jogi eszköz az alapjogok érvényesülésének kikényszerítésére – idézi az MTI a politikust.
