Az 1918. december 1. dátum a gyulafehérvári nagygyűlés napját jelöli. Azt a dátumot, amikor az erdélyi, bánsági és magyarországi románok kinyilvánították az általuk lakott területek és Románia egyesülését. Az új román törvény szerint minden városban egy központi főút viseli majd a történelmi dátumot névként. A Románia nemzeti ünnepének a megünnepléséről szóló jogszabály azt is előírja, hogy december elsején Románia központi és helyi hatóságainak “nevelő hatású kulturális, történelemidéző programokat, katonai parádékat kell szervezniük. A jogszabályt a szenátus áprilisban, a képviselőház szeptemberben fogadta el. A parlamenti vitában a román honatyák is kifogásolták a kötelező ünneplést.
A tervezetet Mircea Dusa védelmi miniszter nyújtotta be a parlamentben. Őt Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök többször is pártja erdélyi magyar ügyekben illetékes szakpolitikusának nevezte. A Krónika szerint a miniszter egyértelműen a székelyföldi városokat célozta meg törvénytervezetével. A romániai városok túlnyomó többségében létezik már ilyen nevű út, ez alól viszont a magyar többségű Hargita megye székhelye, Csíkszereda kivételt jelent. Sepsiszentgyörgyön régóta konfliktust okoz, hogy az 1918. December 1. utca egyes szakaszait átnevezné az önkormányzat.
Az 1918. december 1. út Sepsiszentgyörgyön. Fotó: googlemaps
Hargita megye a címzett?
A Krónika emlékeztetett rá, a székelyföldi Hargita megyében mandátumot szerzett Mircea Dusa már korábban is benyújtott egy jogszabálytervezetet, amelyben megtiltotta volna, hogy román személyiségekről elnevezett utcák nevét megváltoztassák. A 2011-es próbálkozás azonban elbukott a képviselőházban. Dusa akkor azzal érvelt, hogy a székelyföldi városokban magyar személyiségek neveire keresztelik át a román személyiségek neveit viselő utcákat.
2001-ben, amikor Mircea Dusa a Nastase-kormány kormánybiztosi tisztségét töltötte be Hargita megye prefektusi hivatalának élén, Csíkszeredában rendezték meg a december 1-jei központi ünnepséget. A székelyföldi politikusok egy csoportja provokációnak minősítette, hogy a szociáldemokrata kormány egy magyar többségű várossal akarja megünnepeltetni Erdély Romániához csatolását, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azonban azt hangsúlyozta, hogy a románságnak és magyarságnak kölcsönös tisztelettel kell viseltetnie egymás nemzeti ünnepe iránt.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Mi a baj december elsejével?
Ezen a napon a Budapesten alakult román Nemzeti Tanács Gyulafehérvárott népgyűlést szervezett, ahol kimondták Erdély, a Bánság és Máramaros egyesülését a Román Királysággal. A „leendő kisebbségeknek” teljes körű nemzeti- és szabadságjogokat ígértek. December 22-én Kolozsvárott magyar népgyűlést tartottak, ahol az államközösség fenntartása mellett álltak ki. Karácsony napján pedig a román hadsereg bevonult Kolozsvárra, és minden demokratikus intézményt megszüntetett…
Székelyföldön azóta is próbálnak pozitívan állni a kérdéshez, és úgy mondják: december elsején ünnepeljük, hogy Romániát Erdélyhez csatolták.
