Az IÁ az internetes honlapján azt közölte, hogy sok kurd harcost megölt egy 24 órás csatában, és elfoglalta a gazdag Ain Zalah olajmezőt és egy kőolaj-finomítót is Zumar város környékén, amely Moszultól délkeletre, a Tigris-folyó vízgyűjtő területén fekszik. A dzsihadisták vasárnap elfoglalták az ország legnagyobb duzzasztógátját, amelyet a kurd harcosok ellenállás nélkül engedtek át. A Reuters megállapítja: a gát feletti ellenőrzés lehetőséget ad az IÁ fegyveresei számára, hogy akár több várost is elárasszanak.
Zumar bevétele után elűzték a kurd önvédelmi milíciát Szindzsarból és Vanából is. Szemtanúk szerint a kurd harcosok csekély ellenállást tanúsítottak. Vana Moszultól északra fekszik egy víztározó gátja közelében, Szindzsar pedig a szíriai határ felé esik, attól 50 kilométerre van.
A brit hírügynökség szerint a kurd erők a legnagyobb vereségüket szenvedték el ezzel az Iszlám Államtól, amióta az júniusban hadjáratot indított Bagdad ellen, és elfoglalta az ország északi és nyugati területeinek jelentős részét. A kurdok eddig Szíriában és Irakban is sikeresen védekeztek a szélsőségesek ellen, és ki is terjesztették az autonóm kormányuk fennhatóságát olyan területekre, amelyeket az iszlamista “szent harcosok”, vagyis dzsihadisták által legyőzött iraki kormányhadsereg elhagyott. Ezek között van a több nemzetiségű Kirkuk olajváros is.
Nikolaj Mladenov, az ENSZ iraki megbízottja vasárnap bejelentette, hogy Szindzsarból mintegy 200 ezer lakos menekült el a dzsihadisták támadása miatt. A világszervezet tisztségviselője szerint humanitárius tragédia van kibontakozóban ebben a városban.
A menekülők vallási üldöztetésnek is ki vannak téve. Ezt bizonyítja, hogy – mint egy helyi lakos az AP hírügynökségnek elmondta – az iszlamista szervezet fegyveresei Sindzsarban felrobbantottak egy síita imahelyet és egy jazidi kegyhelyet.
A jazidi szekta hívei javarészt a Moszul környéki kurd lakosság köréből kerülnek ki, de kisebb közösségeik előfordulnak
Szíriában, Iránban, Örményországban, Törökországban és Grúziában is. Becslések szerint mintegy 500 ezren tartoznak hozzájuk. A közösség három képviselővel rendelkezik az iraki parlamentben. Ősi gyökerekből táplálkozó monoteista vallásuk egyes elemei az égitestek óbabilóni kultuszára, mások a Mithrász-kultuszra vezethetőek vissza. Hatással volt rá a Zoroaszter-vallás, a kereszténység, sőt bizonyos mértékig az iszlám is.
Ennek ellenére a szekta és a muzulmánok között régi ellentétek feszülnek. Volt példa arra, hogy korábban jazidik egy csoportja halálra kövezett egy 17 éves lányt, aki a hagyományokat megsértve megszökött, és férjhez ment egy muzulmán férfihoz. Szunnita szélsőségesek bosszúból ezután Moszul közelében 23 jazidit mészároltak le.
