Külföld
orbán viktor (orbán viktor)

Orbán jövőre veszít, ha jól teszi dolgát

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2013. 07. 19. 07:04

"Amikor a dolgok jól mennek, olyankor úgy tűnik, választásokat vesztek, mivel az embereknek már nincs szükségük rám" - mondta a miniszterelnök a The Wall Street Journal európai kiadásában pénteken megjelent interjúban.

Korábban a témában:

Válságban a sztenderd gazdaságpolitika nem működik, ilyenkor célzott akciókra van szükség. Orbán Viktor szerint az ilyen politikára mondják, hogy unortodox vagy – pozitívabb szemlélettel – innovatív, célirányos. A nagy cégek által kért kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára válságkezelés idején nincs mód – tette hozzá. 2002-ben Magyarország még Közép-Európa élvonalában volt, 2010-re viszont a leggyengébb lett, 2010-ben az államadósság még növekedett, ma csökken, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A külkereskedelem ugrásszerűen nő, a külső fizetési mérleg pozitív.

A visszaszerzett önbecsülésről

2010-ben Magyarország nem tudott megállni a lábán, mások pénzére volt szüksége, ami csorbítja a nemzeti büszkeséget és az önbecsülést. Az ország már a piacról finanszírozza magát, a magyarok kötvényeket vesznek, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság nő. Hivatalba lépésekor 1,8 millió adófizető volt, most 4 millióhoz közelít a számuk. A jövedelem reálértéken növekszik, a nyugdíjak emelkednek. A gazdaság ismét növekszik – sorolta a sikereket a kormányfő, de rögtön hozzátette, ha valaki sikertörténetről beszél, azt senki nem hiszi el, mivel ez az, amit a kommunisták annak idején mondogattak. “Így mi azt mondjuk, hogy jobban teljesítünk, és nem azt, hogy sikeresek vagyunk” – mondta. Szerinte ismét “fel fogunk zárkózni Közép-Európához, ez fontos. Európa jövője ugyanis Közép-Európa”, mivel a térség nélkül nem lenne növekedés az unióban.

Fotó: MTI/Beliczay László

A hitről, bírálatokról

Orbán Viktor a a kétharmados többségről azt mondta: sokat számít, hisznek-e az emberek a nemzeti intézményekben.
Magyarországon növekszik a nemzeti intézményekbe vetett bizalom. Különösen fontos ez olyankor, amikor az európai intézményekbe vetett bizalom mindenütt csökken. Bizalom nélkül ez egy vezetési probléma, végső soron demokráciaprobléma Az emberek bírálják a kormányt, de senki nem mondja azt, hogy Magyarországnak nincs vezetése, ami válságos időkben fontos. A kétharmados többség előfeltétele a jó vezetésnek a válságban. A kétharmados többség alapvető fontosságú, és a kormányfő szerint jól használták fel.

A középosztály erősítéséről

A miniszterelnök azt mondta: az eddigi gazdaságpolitika erősítette a középosztályt, amit azért kell védeni, mert egyébként a gazdasági válság politikai válságba fordulna. A kultúrára, a sportra és a tudományra fordított kiadások nagyobbak, mint az elmúlt 20 évben bármikor, és mégis sikerült kijutnia az országnak a túlzottdeficit-eljárás alól. A miniszterelnök rendkívülinek nevezte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ország azért tett, hogy a válságból kijusson. Mivel a Fidesz támogatottsága, dacára a nehéz időknek, meglepően jól tartja magát, van esély a győzelemre a következő választáson is – tette hozzá.

“Azt hiszem, az irányítás számít. Három évvel ezelőtt az volt a benyomás, hogy a baloldali-liberális kormány a vezetés hiányában esett szét. Az embereknek érezniük kell, hogy a vezetők törődnek velük, odafigyelnek gondjaikra” – mondta. Ez a kormány ezt teszi: próbál segíteni azokon a családokon, amelyek súlyos devizaadóssággal, magas rezsiköltséggel küszködnek.

Amiről nem sokat beszélnek

A miniszterelnök felhívta a figyelmet rá, hogy kormányzása alatt fogadták el “Magyarország első demokratikus alkotmányát”, amely kimondja: a gazdaság a munkán és a vállalkozás szabadságán alapul, és megköveteli a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetést, valamint korlátot szab az államadósságnak. Erről nem sokan beszélnek. A nemzetközi bírálatok az olyan puha témákra összpontosulnak, mint a család meghatározása, az emberi jogok és a média. Az élet nagyon nehéz itt, a munkanélküli segély csak három hónapig tart, utána nincs semmi – jelentette ki, hozátéve, hogy aki a  közmunkát elutasítja, nem kaphat szociális segélyt. “Kísérletet teszünk arra, hogy az alanyi jogú juttatásokon alapuló társadalmat érdemeken alapuló társadalommá változtassuk. Nagyon közel vagyunk hozzá. Az ilyen átalakulás nagyon bonyolult. Már csak az maradt hátra, hogy kiderüljön, ezt megvalósítva is lehetséges-e választást nyerni” – közölte.

Orbánról

A miniszterelnök olyan vezetőként jellemezte magát, aki vonzó munkának tekinti az ország megmentését, megújítását.
“Ez egy igazi kihívás, nem olyasmi, mint egy bürokrácia újjászervezése. A magamfajta emberek szeretnek valami jelentőset véghezvinni, valami rendkívülit. A történelem megadta nekem ezt az esélyt. Tulajdonképpen három alkalommal adatott ez meg nekem. Vezetőként mindig történelmi kihívások értek. Amikor a dolgok jól mennek, olyankor úgy tűnik, választásokat vesztek, mivel az embereknek már nincs szükségük rám” – közölte.

Az EU-ról, euróról

Orbán Viktor szerint az Európai Uniót a nemzetállamok tevékenységének összehangolására hozták létre. Ebből kifolyólag finomra hangolt, bonyolult intézményi felépítménye, intézményi vezetése van. “Ha a dolgok jól mennek, az intézmények kielégítik az emberek vezetés iránti igényét. Ha viszont válság van, nem az intézményekben, hanem az emberekben bíznak. Olyanokra van szükség, akik megmondják, hogy kockázatos döntéseket kell hozni, cselekedni kell, és azt mondják az embereknek, kövessetek” – tette hozzá, jelezve, hogy most erős nemzeti vezetők kellenek, erős vezető személyiségekre van szükség. Arra a kérdésre, mikor csatlakozhatunk az eurózónához, Orbán Viktor közölte: szeretné kihasználni annak előnyeit, hogy az ország még nem vezette be a közös valutát, belépésünk nagyban függ majd attól, mennyire működik jól az új, integrált eurózóna – tette hozzá.

Istenről, Tavares-jelentésről

Orbán Viktor megismételte, nagyon veszélyes az Európai Parlament eljárása, amely nem más, mint egy bürokratikus birodalom rejtett kiépítése. A magyar kormány az EU-hoz képest néhány alapelvről “egész más nézeteket vall”. “Az a kérdés, hogy együtt tudunk-e élni ugyanabban a politikai rendszerben olyanokkal, akiknek ennyire különböző meggyőződéseik vannak”. Mint mondta: közölte: az európai politikai gondolkodás fővonalát ma a haladás képzete határozza meg. A magyar kormány ezzel szemben abban hisz, hogy Isten teremtényeiként élünk, és nem gondolja, hogy létezne bármiféle célkitűzés Európa történelme számára. “Az európai politikai gondolkodás fővonala szerint el kellene hagynunk a gyökereinket. A gyökereket a szabadság ellenségeinek tartják. A gyökereink nélkül azonban elvesztünk”.

Európaiságról, inkvizícióról

Orbán Viktor azt mondta, a főáram szerint a magyar kormány hozzáállása nem modern, nem európai. Ő azonban úgy látja, hogy azok az értékek és hagyományok, amelyeket kormánya védelmez, európai értékek. Kész megvitatni e kérdéseket, de nem úgy, hogy a politikai gondolkodás fővonala határozza meg, mi a modern vagy az európai. A miniszterelnök elmondta: gyűlöletet érzett az Európai Parlamentben, amikor részt vett a Tavares-jelentéssel foglalkozó strasbourgi ülésen. “Nem racionális érvet adtak elő. Sokkoló élmény volt, mint egy inkvizíció. Ami a Tavares-üggyel történt, az idegen az EU kultúrájától”. Hogyan lehetséges, hogy egy ügyben ugyanaz a csoport lehet ügyész és bíró is egyben? – kérdezte.

Az ázsiai demokráciákról

Arra a felvetésre, hogy a “keleti nyitás” jegyében a magyar kormány merít-e az ázsiai demokrácia-modellekből Orbán Viktor azt válaszolta, hogy a kereszténységen alapuló demokráciák mindig különböznek a nem kereszténységen alapulóktól. “A mi felfogásunkban a demokrácia két kulturális alapelvre támaszkodik: az első az, hogy Isten teremtett bennünket a saját képmására, a második pedig, hogy ebből adódóan bűn annak elpusztítása. Az ázsiaiaknak más alapelveik vannak, ami érdekes és izgalmas kérdés, de mintaként nem szolgálhat számunkra”. A miniszterelnök azt mondta: amikor keleti nyitásról beszél, akkor alapvetően a kultúrára és a gazdaságra gondol, olyan együttműködésre, amelyet a franciák és a németek már régen kialakítottak. “Nincs ebben semmi egyedülálló, utol akarjuk őket érni” – mondta a kormányfő.

Az állami szerepvállalásról

Arról, hogy az államnak milyen szerepet kell játszania a gazdaságban, Orbán Viktor úgy vélekedett, ha jól mennek a dolgok, az állami szerepvállalásnak korlátozottnak kell lennie, de válságban az a feladata, hogy kivezesse az országot a krízisből.

A magyar kormány stratégiája teljesen világos: “mi azt mondjuk, hogy a válságnak akkor van vége, ha mindenkinek van munkája”. A munkához jutás nem a válságkezelés eredménye, hanem eszköz ahhoz, hogy kijussunk a válságból. Utalva   közmunkaprogramra Orbán Viktor közölte: novemberben azt mondhatja a magyar embereknek, “hogy mindenkinek, aki dolgozni akar, megvan erre a lehetősége”. A közmunka természetesen nem “álmaink munkája”, de legalább “van lehetőség dolgozni a létfenntartásért”.

A különféle adósságokról

A miniszterelnök a devizahiteleket a szocialista kormányok “legszörnyűbb örökségének” nevezte. A költségvetéssel összefüggésben pedig azt mondta, hogy a kérdés nem az államháztartási deficit, hanem az államadósság. “Felfogásom szerint az elsőszámú célpont az adósság. A költségvetés csak következmény. Le kell nyomnunk az adósság szintjét 50 százalék alá. Ez a cél. (…) Amint ezt megtettük, és biztosított, hogy a költségvetési deficit nem vezethet növekvő adóssághoz, mindent újra lehet tárgyalni”. Orbán Viktor szerint amikor több a pénz, mindig van kísértés a szétosztására az adósság visszafizetése helyett. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a forrásokat az adósság csökkentésére használják, amíg az vissza nem esik a GDP 50 százalékára. Ez ésszerű és felelős politika – tette hozzá. A miniszterelnök hozzáfűzte, hogy az adósság struktúráját is meg kell változtatni, egyre több adósságot kell finanszírozni belső megtakarításokból.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.