Ilyen falu az egykori Ung vármegyei ezer lelkes Korláthelmec (ukrán nevén: Holmci) is, ahol a helybeliek fele református vagy római katolikus, a többiek pravoszláv, illetve görög katolikus hitben élnek. Utóbbiak – az egyházi hagyományuknak megfelelően – a Juliánusz naptár szerint ülik meg vallási ünnepeiket, melynek megfelelően az idén május 5-re esik az ortodox Húsvét. A településen járva a Kárpáti Igaz Szó munkatársa azt firtatta, hogy mennyire fér meg egymás mellett ez a kettősség?
Az hamar kiderül, hogy bizony nagy itt a keveredés. S bár a lakosok majd’ fele ukrán nemzetiségű, többségük folyékonyan beszél magyarul, és ez fordítva is igaz.
– Nálunk már gyerekkoromban is az volt az íratlan szabály, hogy tisztelni kell egymás ünnepeit – mondja Hamnik Mária, a helyi polgármester, aki történetesen görög katolikus.
Korláthelmecen megszólják azt, aki a másik felekezet ünnepén oda nem illő munkát végez, mondja Haluska Viktória könyvelő, akinek édesapja ukrán, édesanyja pedig magyar.
– Soha nem támadt semmilyen feszültség abból, hogy más-más időpontra esik a karácsony vagy a húsvét. Mindig is az aktuális szokás szerint méltattuk a feltámadást. A fiúk mindkét húsvéton járnak locsolózni, s a lányok is kétszer várják a locsolókat.
Errefelé természetesnek veszik, hogy a legtöbb háznál kétszer van pászkaszentelés. Sőt az sem okoz gondot, hogy az áldást nem ugyanabban a templomban osztják. Még a kosarak tartalma is hasonló, mondja Viktória.
– Annyi a különbség – teszi hozzá a fiatalasszony –, hogy a görög vallásúak süteményt is visznek szentelni. A mi ünnepünkön nálunk gyűl össze a család, a másikon az anyósom a vendéglátó.
És ez így megy itt, hosszú évszázadok óta…
