Az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa a magyar alaptörvény kapcsán emlékeztetett rá, hogy a negyedik módosítás után Barroso úr egyeztetett Orbán Viktorral, és megosztotta vele aggodalmait, majd Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács elnökével közös nyilatkozatot adott ki, az európai alapértékek védelme érdekében. A kormány ezek szerint arra használja hatalmát, hogy az alkotmánybíróság határozatait befolyásolja – fogalmazott.
Viviane Reding a módosítások vitás pontjai közé sorolta a 17. cikkelyt, amely fizetési kötelezettséget róna az állampolgárokra, ha az állam hibája miatt az EU büntet, az Országos Bírói Hivatal ügyáthelyezési jogát, a politikai reklámok korlátozását. Az uniós biztos emlékeztetett: tavaly két kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal függetlensége ügyében Brüsszel még várja a pozitív lépéseket Magyarországtól.
Fotók: MTI/Európai Parlament/Christian Creutz
A néppárti frakció részéről Frank Engel arra figyelmeztetett, hogy csak azért nem lehet döntéseket megkérdőjelezni, mert azokat kétharmados többséggel hozták meg. Szerinte Brüsszel túl sokat foglalkozik Magyarországgal, amivel Európa sok támogatást veszíthet.
Hannes Swoboda szocialista politikus felszólította a néppártot, hogy válasszanak oldalt, és döntsék el, hogy bizalmat adnak-e Reding biztosnak, vagy a „jogsértés oldalára állnak”, illetve felszólította Orbán Viktort, hogy fejezzék be a Reding elleni gyűlöletkeltést. A vita közben rövid szóváltás alakult ki Swoboda és Szájer József fideszes EP-képviselő között. Swoboda világos állásfoglalást sürgetett a magyar kormányzat részéről a szerinte növekvő magyarországi antiszemitizmus ellen. Szájer József válaszul elmondta, hogy a napokban magyar bíróság az alaptörvény negyedik módosítása alapján tiltotta be az Adj gázt! mottóval szervezett motoros felvonulást, amelyet a Nemzeti Érzelmű Motorosok rendeztek volna a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetével egy időben.
A vitát kezdeményező liberális Guy Verhofstadt azt mondta, nem normális dolog, hogy e kérdésben politikai megosztottság legyen. Szerinte az Európai Bizottságnak a 7-es cikkely alapján eljárást kellene indítania Magyarország ellen. “Az uniós szerződésnek van egy cikke ennek kezelésére, ott van a hetes cikk” – hangoztatta a korábbi belga kormányfő. Szerinte az eljárást a bizottságnak kellene kezdeményeznie Magyarország ellen, ha viszont a bizottság ezt nem teszi meg, akkor a parlamentnek kellene.
A zöldpárti Rebecca Harms szintén úgy vélte, szomorú, hogy csak az Európai Bizottság próbál tenni valamit az ügyben, a néppártiak nem. Beszédét ő is azzal zárta, hogy a helyzet megoldására ott van a 7-es cikkely, „igaz, ez egy atombomba”. (A Lisszaboni Szerződés 7. cikke szerint az EU alapértékeinek súlyos és tartós megsértésékor felfüggeszthetik egy tagállam jogait, így szavazati jogát is.)
Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának részéről Bokros Lajos arról beszélt, hogy az Orbán-kormány nem osztja az európai értékeket, a nyugati demokrácia hanyatlásáról beszél, keleti típusú tekintélyuralmi rendszert épít, és “egypárti” alaptörvényt alkotott. “Az alkotmányos jogállam lebontását befejezettnek lehet tekinteni” – jelentette ki Bokros, aki szerint immár bármit bele lehet írni az alkotmányba, akár azt is, hogy a mostani parlament mandátuma 20 évre növekedjen.
A jobbikos Morvai Krisztina, aki független képviselőként szólalt fel, azt sérelmezte, hogy sem Viviane Reding, sem pedig a magyarországi alapjogok helyzetéről szóló jelentést készítő Rui Tavares nem jogász. A képviselő emellett rámutatott, hogy szerinte a jogállamiság az önkény ellentéte, ami pedig a “Magyarország ellen folytatott háború” keretein belül évek óta zajlik, az önkényes.
Viviane Reding közölte, hogy Brüsszelnek a kötelezettségszegési eljárás végső szankcióját jelentő 7-es cikkely alkalmazását alaposan meg kell gondolni, addig más eszközök kellenek, hogy ne kelljen idejekorán a legdrasztikusabb lépést megtenni egy-egy tagállammal szemben hasonló ügyekben.
Orbán Viktor miniszterelnök a plenáris ülésen nem vesz részt, mert Londonba utazott Margaret Thatcher néhai brit kormányfő temetésére. A döntésében vélhetően közrejátszott, hogy nem készült el az EB jelentése az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán.
A magyar kormányfő kedden este részt vett Strasbourgban a néppárti frakció ülésén, ezt követően újságíróknak úgy fogalmazott, „ma jó volt magyarnak lenni ebben a közegben”. A hazánkról szóló vélemények kapcsán azt mondta: „Nagyon sok a nehezen érthető és a nemzetközi sajtóban gyakran félreértelmezett körülmény.”
