Külföld

Brüsszel sem enged alkotmányügyben

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2013. 03. 11. 13:36

Az Európai Bizottság minden eszközzel betartatja az uniós jogot.

Korábban a témában:

Figyelemmel kíséri az Európai Bizottság az alkotmány negyedik módosítását, és azt is megvizsgálja, hogy az Országgyűlés a délutáni szavazáson figyelembe veszi-e az uniós aggályokat, amelyeket a bizottság elnöke fejtett ki telefonon Orbán Viktor miniszterelnöknek péntek délután. A testület szóvivője, Pia Ahrenkilde Hansen azt mondta, „ha ez nem történik meg, akkor több eszköz is a bizottság rendelkezésére áll arra, hogy kikényszerítse az uniós jogszabályok betartását”. Példaként említette a kötelezettségszegési eljárást, és azokat a „további jogi lehetőségeket, amelyeket az EU alapszerződése előír”.

Pia Ahrenkilde Hansen ismertette, hogy a José Manuel Barroso aggodalmait összefoglaló levelére küldött válaszában Orbán Viktor ismét megerősítette: Magyarország és kormánya elkötelezett az európai jogszabályok és értékek mellett. A miniszterelnök levele a szóvivő szerint általános biztosítékokat tartalmaz, ami “önmagában nagyon pozitív”. A szóvivő közölte: amíg a parlament nem fogadja el az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, addig a bizottság nem tud hivatalosan, érdemben reagálni, mert azzal megelőlegezné a parlamenti voksolás kimenetelét, de a szavazás után az Európai Bizottság lépni fog, és nem alkalmaz kettős mércét. Az uniós szerződéseket minden tagállamnak be kell tartania – tette hozzá.

„A mi dolgunk biztosítani azt, hogy az uniós jogot, amelyet a tagállamok maguk számára kötelezőnek ismertek el, be is tartsák. Természetesen ehhez rendelkezésünkre állnak jogi eszközök (…) és nem fogunk habozni, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt bevessünk annak érdekében, hogy a tagállamok teljesítsék jogi kötelezettségeiket, mert az Európai Unió így működik”.

A szóvivő kitért rá, hogy ezzel kapcsolatban nem lehet általánosítani, Magyarországgal szemben is az uniós jog konkrét előírásaiból kiindulva, jogi alapon intézkedtek, és több kérdésben sikerült is megállapodásra jutni, hogy Magyarország betartsa az uniós jogot. Mindazonáltal – a szóvivő szerint – úgy látszik, hogy most, az alkotmánymódosítás kapcsán ismét előkerülnek korábbi ügyek, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban már fogalmazott meg kifogásokat. A teljesség igénye nélkül a szóvivő példaként említette az adatvédelmi ombudsman ügyét, a bírák kötelező nyugdíjazását, a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban pedig a munkaerő szabad áramlásának elvét.

A magyar alkotmánymódosítás terve kapcsán Guido Westerwelle német külügyminiszter is az európai alapértékek tiszteletben tartását követelte Brüsszelben. A német diplomácia irányítója az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve közölte: nemcsak papírra leírt alkotmányos jogokról van szó, hanem arról is, hogy e jogokat élettel kell megtölteni. Az EU értékközösséget jelent, aminek az egyes tagországokban is meg kell nyilvánulnia.

A német liberális politikus emlékeztetett arra, hogy a múlt héten három további uniós ország – Dánia, Finnország és Hollandia – külügyminiszterével együtt azt szorgalmazta, alakítsanak ki az unión belül hatékonyabb mechanizmust az alapértékek védelmére a tagországokban. Westerwelle kedden Berlinben beszél majd Áder János magyar köztársasági elnökkel.

Ezt kérte Barroso

A magyar alaptörvény küszöbön álló módosításáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel telefonon pénteken, a délután folyamán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az MTI értesülését a bizottság szóvivője is megerősítette. Pia Ahrenkilde Hansen akkor azt mondta, hogy a bizottság elnöke pénteken reggel az Európa Tanács főtitkárával is egyeztetett, és ezt követően tájékoztatta a magyar miniszterelnököt aggodalmáról az alaptörvény tervezett módosításának a jogállamiság elvével való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan. Akkor Orbán kormányfő biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett.

Nemcsak telefonált, írt is

José Manuel Barroso a telefonbeszélgetést követően egy levelet is küldött a miniszterelnöknek, amelyben megerősíti aggodalmait, és azt is kifejezi, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás – úgy tűnik – olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat.

A MTI információi szerint a bizottság elnöke a levélben rámutat, hogy a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.

Adót vethetnek ki, ha megbüntetik őket

Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendő részét is kifogásolja, amely kimondja: ha valamilyen bíróság, például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön „hozzájárulást”, a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni.

A bizottság elnöke a forrás szerint levelében azt kéri Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az uniós joggal való esetleges ütközéseket és a politikai következményeket, amelyekkel ezek járhatnak.

A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe.

Az Európai Tanács főtitkára szerdán levélben adott hangot aggodalmának a javaslat miatt. Az alaptörvény küszöbön álló, negyedik módosítását górcső alá fogja venni az Európai Parlament illetékes, alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága is.Navracsics Tibor csütörtökön válaszlevélben magyarázta el a magyar kormány álláspontját. Martonyi János uniós kollégáinak írt levélben védte a tervezett módosítást.

Viviane Reding, az Európai Unió alapjogokért felelős alelnöke pénteken azt mondta, hogy nagy érdeklődéssel figyeli a küszöbön álló módosítást.

A kétharmad eldöntött kérdésnek tartja az alkotmánymódosítást

Egységesen támogatja a Fidesz–KDNP parlamenti frakciója az alaptörvény negyedik módosítását. A KDNP parlamenti frakcióvezetője eldöntött kérdésnek nevezte az alkotmánymódosítást, amely – mint mondta – megfelel az Alkotmánybíróság eddigi döntéseinek. Harrach Péter közölte, hogy nem igazán érti, hogy a felmerült kifogások miért csak általánosságokról szólnak, miért nem konkrét kérdésekről.

Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa kijelentette: a kormánypárti frakció egységesen támogatja az alaptörvény negyedik módosítását. Emlékeztetett: Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök biztosította az uniós vezetőket is, hogy a módosítás minden közösségi normával összhangban van. A volt köztársasági elnök bírálatáról a fideszes képviselő azt mondta, tiszteli Sólyom Lászlót, de most megfogalmazott álláspontjával nem ért egyet, a Fidesz–KDNP szerint pedig az államfőnek az elfogadott alkotmánymódosítást alá kell írnia. Erről különösebb vitát nyitni nem lehet, „de természetesen a köztársasági elnök úr a saját hatáskörét tudja értelmezni, tehát nem szorul a mi segítségünkre” – fogalmazott Gulyás.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.