Rui Tavares, a magyarországi alapjogok helyzetét elemző vizsgálat portugál, zöldpárti jelentéstevője rámutatott, hogy a magyarországi alapjogok helyzetét több mint egy éve vizsgáló bizottság számára készített munkadokumentumban nem volt mód arra, hogy részletesen bemutassák a tervezett módosítást, ezért – bár ez, a negyedik az utolsó tervbe vett munkadokumentum – kiegészítést fog készíteni, amelyben az alaptörvény negyedik módosítását veszi majd górcső alá. Ez tervei szerint áprilisra készülhet el.
Tavares emlékeztetett, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára azt kérte, még ne szavazzanak a módosításról. A portugál EP-képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy magyar törvényhozásnak szuverén joga megtartani a szavazást. Tavares egyúttal kijelentette: az elmúlt több mint egy évben alapos és összetett párbeszéd folyt a magyar hatóságokkal, és azért is szerencsés volna elfogadása előtt értékelni a tervezett alkotmánymódosítást, mert nem szeretné, ha Magyarországon visszalépés történne.
Juan Fernando López Aguilar, a bizottság szocialista elnöke hozzátette: a tervezett alaptörvény-módosítás egyik célja az Alkotmánybíróság (AB) jogköreinek szűkítése. A spanyol politikus úgy vélte: a módosító javaslat azáltal, hogy beemeli az alaptörvénybe a korábban az AB által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket, az AB döntéseinek parlamenti úton történő felülvizsgálatát jelenti.
A bizottság alelnöke, a fideszes Gál Kinga szerint ugyanakkor erről szó sincs, hiszen az AB nem tartalmi okokból semmisítette meg a szóban forgó rendelkezéseit, hanem pusztán azért, mert nem átmenetiek. A fideszes EP-képviselő meggyőződését fejezte ki, hogy az alaptörvény módosítása nem korlátozza az AB jogköreit.
“Minden intézmény teszi a dolgát Magyarországon, ezért a napnál is világosabb, hogy felesleges aggódni a magyarországi jogállamiság helyzete miatt” – vélekedett a fideszes politikus.
A szocialista Göncz Kinga, aki szintén alelnök a bizottságban, azt hangoztatta, hogy sok olyan rendelkezés található az alaptörvény tervezett módosításában, amelyeket korábban az AB eltörölt, ráadásul, ha a módosítást elfogadják, akkor ezeket tartalmi szempontból már nem is vizsgálhatja majd a taláros testület, tehát a módosítás igenis szűkítené az AB jogköreit. Az egész eljárás teljesen abszurd – mondta Göncz Kinga, amikor arról beszélt, hogy a kormányerők ismét egyéni képviselői indítványként terjesztették elő az alkotmánymódosítást, megkerülve a társadalmi konzultáció kötelezettségét, és még a módosítást is módosítják. “Ha ezt a módosítást megszavazzák, az korlátlan hatalmat adhat a kétharmados többségnek, hogy a saját érdekeinek megfelelően tetszőlegesen módosítsa az alkotmányt” – hangsúlyozta a szocialista politikus.
Tegnap egy nem uniós szervezet, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára az alkotmánymódosítás elhalasztására szólította fel a magyar kormányt, mert úgy véli, a tervezett változtatások ellentétesek a jogállamiság elvével.
„Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – áll Thorbjorn Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.
„Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét” – fogalmazott Jagland.
Navracsics Tibor ma válaszlevélben magyarázta el a magyar kormány álláspontját.
