Csütörtökön döntött a Nemzetközi Büntetőbíróság Charles Taylor, egykori libériai diktátor sorsáról. Taylort azzal vádolták, hogy a szomszédos Sierra Leone területén 1996 és 2002 között folyó polgárháborúban harcoló lázadó csoportokat fegyverzett fel, akik civilek tömegeit mészárolták le, csonkítottak meg, az asszonyokat pedig tömegesen megerőszakolták. A vádlott közvetett irányítása alatt álló erők egyik célja a vád szerint az ország gyémántbányáinak erőszakos kiaknázása volt, fő eszközük pedig a tömeges megfélemlítés és terror. A törvényszék bűnösnek találta Taylort a lázadók támogatásában és felfegyverzésében, ám azt nem sikerült bebizonyítani, hogy irányította is őket. A pontos büntetést a bíróság közlése szerint várhatóan május 30-án szabják ki. Brit bejelentés szerint a várható börtönbüntetést Taylor az európai szigetországban tölti majd le.
A diktátor 2003-ban mondott le elnöki tisztségéről, majd 3 év nigériai száműzetést követően 2006-ban kérte a kiadatását az új libériai vezetés. A libériai fővárosba, Monroviába érkezése után Hágába szállították. Az ügy mérföldkőnek számít a nemzetközi igazságszolgáltatás történetében abból a szempontból, hogy Taylor az első afrikai vezető, aki felett a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntést hozott.
Libériát rabszolgák kolonizálták a XIX. század elején, mikor az Egyesült Államokban beszüntették a rabszolgaságot és a felszabadított rabszolgák egy részét Libérában telepítette le az Amerikai Kolonizációs Társaság. Libéria a bevándorlók telepeinek egyesítése által alakult meg 1847. július 26-án és sokáig Nyugat-Afrika egyedüli független állama volt. Az állam élén jelenleg álló Ellen Johnson Sirleaf elnökasszony 2011-ben megkapta a Nobel-békedíjat.
A tárgyaláson beidézett szemtanúk által idézett horrorisztikus részletek gyomorpróbáló feladat elé állították a bírákat. A polgárháborúban részt vevő szabadcsapatok nem kímélték sem a gyerekeket, sem a terhes anyákat. A kannibalizmus, az áldozatok szerveinek elfogyasztása sem volt ritka, amivel a katonák ellenségeik erejét vélték átvenni. Viszonylag ritkán találtak egy darabban holttestet, sok embert elhurcoltak rabszolgamunkára, a fiúkat gyerekkatonának. Őket kábítószer befolyása alatt szexuális erőszaktevésre és rablásra kényszerítették.
A Sierra Leone-i polgárháborúban résztvevő felkelő szabadcsapatokat a vád szerint a “véres gyémántokból” finanszírozta a libériai diktátor, ám Taylor hazájában is polgárháború tört ki 2003-ban, melynek folytán a példátlan nemzetközi nyomás hatására távoznia kellett hivatalából. 2007 óta állt vádlottként a Sierra Leone-i háborús bűnöket tárgyaló különleges hágai törvényszék előtt.
Charles Taylor 2003-ban, még Libéria élén
Fotó: MTI
A tárgyaláson több mint 100 tanút hallgattak ki, köztük olyan sztárokat is, mint Naomi Campbell modell, vagy Mia Farrow színésznő. A szupermodell azt állította, hogy 1997-ben egy Nelson Mandela tiszteletére rendezett vacsora után két férfi kopogtatott be hozzá egy kis batyuval, melyben “piszkos kövek” voltak, de nem tudta, hogy “véres gyémántokról” van szó, sem azt, hogy Charles Taylortól kapta őket.
A mostani döntéssel Taylor lett az első államfő, akit nemzetközi törvényszék ítélt el az 1945-46-ös nürnbergi-per óta, ahol a II. világháború náci háborúsbűnösei felett ítélkeztek. Államfőként eddig csupán Karl Dönitz admirálist ítélte el nemzetközi törvényszék a nürnbergi-per idején 1946-ban, amikor Hitler őt nevezte ki utódjául a Harmadik Birodalom élére. A posztot alig 20 napig betöltő Dönitz háborús bűneiért 10 évet kapott. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények ügyében Slobodan Milosevic egykori jugoszláv elnököt fogták perbe. Ő az ítélethirdetés előtt elhunyt. Laurent Gbagbo, Elefántcsontpart korábbi elnöke pere még nem kezdődött el. Omar el-Basír hivatalban levő szudáni elnök pedig nem hajlandó megjelenni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt.
