A svájci szövetségi tanács (kormány) szerdai ülésén úgy döntött, hogy kontingenseket határoz meg a kelet- és közép-európai országokból érkezett bevándorlókkal szemben. Az intézkedés, amely szerint május 1-től évente 2000 letelepedési engedélyt adnak ki, az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államokat érinti: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország polgárait – adta hírül a Neue Zürcher Zeitung internetes kiadása.
Svájc az Európai Unióval kötött megállapodás védzáradékára hivatkozik, amelynek értelmében, ha egy évben a bevándoroltak száma 10 százalékkal meghaladja az előző három esztendő átlagát, akkor korlátozásokat léptethetnek hatályba. Csakhogy az EU szemszögéből jogtalan, ha a korlátozás a tagországoknak csupán egy részét érinti.
Szokatlanul gyorsan reagált a berni kormány döntésére az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Catherine Ashton brüsszeli nyilatkozatában megállapítja, hogy az intézkedés sérti a személyek szabad mozgásáról kötött megállapodást, amely “nem enged meg semmifajta megkülönböztetést az EU polgárok között. Ezt az intézkedést gazdaságilag nem igazolja sem a munkapiaci helyzet, sem a Svájcban letelepedni akaró uniós állampolgárok száma” – hangzik Ashton nyilatkozata.
Hamar megszólalt az ügyben Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is, aki közleményében a svájci kormány döntését diszkriminációnak nevezte az érintett 8 EU-tagállammal szemben. Az EU-állampolgárok Svájcban hasznot hoznak a gazdaságnak – mutatott rá az EP-elnök, aki szerint a jogi kötelezettséget nehéz gazdasági időkben is be kell tartani. Hozzátette: a döntés sem jogi, sem gazdasági megfontolásokkal nem indokolható.
