Csütörtökön tárgyalta Luxembourgban az Európai Bíróság a tokaji bort érintő magyar-szlovák jogvitát. A perben Magyarország azt szeretné elérni, hogy Szlovákiában ne használhassák a Tokaj nevet. Azt egyelőre nem tudni, hogy az ügyben mikor várható döntés.
Bejegyeztették a Tokaj nevet
Mint a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az FN24-nek elmondta, az ügy 2009-ben kezdődött, amikor a Szlovákiával egyeztetett emlékeztetőben szereplő megnevezéssel (Tokajská vinohradnícka oblas, azaz Tokaji Szőlőtermő Terület) szemben az az Európai Bizottság által összeállított elektronikus nyilvántartásba (E-Bacchus) bejegyeztette a vinohradnícka oblas Tokaj nevet. Annak ellenére, hogy korábban a „Tokaj” megnevezés közösségi védelem alatt állt. Azaz a Bizottság úgy változtatta meg az E-Bacchus nyilvántartás tartalmát, hogy a “Tokajská vinohradnícka oblasť” eredetmegjelölést (OEM) a “Vinohradnícka oblasť Tokaj” OEM-re változtatta, tehát az eredetileg melléknévi alakot – “tokajská”, vagyis “tokaji” – főnévi alakra cserélte, ami már teljesen azonos a magyar bejegyzési formulával.
Fotó: MTI / Friedmann Endre
„Az Európai Bizottság szerintünk jogtalanul, az EU-s jogszabályok vizsgálata nélkül vezette át a nevet” – hangsúlyozta Martinkó Ferenc. Azaz Szlovákia nem a származtatott, szlovák megnevezést, hanem azt használhatja, amelyben szerepel a „Tokaj” szó. Az Európai Bíróságtól a magyar állam azt várja, hogy ettől tiltsák el Szlovákiát.
Az elnök kérdésünkre kifejtette: Magyarországnak korábban kizárólagos védelem járt a Tokaj névre és minden származtatott formájára. A 2004-es EU-csatlakozás előtt azonban Szlovákia is bejelentette igényét, mondván, a trianoni szerződés nyomán a tokaji borvidék egy része hozzájuk került. „Ekkor egyeztetés kezdődött és megállapodtunk egy emlékeztetőben. Amennyiben Szlovákia az abban lefektetetteket végrehajtotta volna, egységes, határon átnyúló borvidék jött volna létre, közös termékleírással, közös technológiával” – mondta Martinkó Ferenc.
Hozzátette: a tárgyalások 2009-ig tartottak, ám a szlovák fél nem teljesítette kötelezettségeit a terület lehatárolására, illetve a törvényi egyeztetésre vonatkozóan. Majd 2009 nyarán be is jelentették, hogy önálló borvidékként jegyeztetik be magukat, azzal a névvel, amelyet a magyar fél most bíróságon kifogásol. A 2001. december 31-i határidőig pedig saját műszaki dokumentációt adtak le. (A Közösségi Rendelet szerint ennek elmulasztása esetén az oltalom alatt álló bornevek elveszítenék a védettséget. Ebben szerepelnie kell a földrajzi névnek, a kérelmező nevének és címének, termékleírásnak és az ezt összefoglaló dokumentumnak).
Potenciális veszély a magyar termelőkre
Martinkó Ferenc szerint ez hátrányos a magyar termelőknek, mivel egy külföldi vásárló nem tudja, hogy van magyar és szlovák Tokaji is, pedig két külön termékről van szó. „A borok eltérő termékleírás mentén készülnek, azaz minőségileg is eltérőek. Magyarországon nagyon szigorú a szabályozás és az ellenőrzés. Ez Szlovákiában nincs így” – fogalmazott a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Mivel a szlovákok egyelőre kevéssé vannak jelen a nemzetközi piacon, a hegyközségi elnök szerint ez a helyzet a jövőre nézve jelent potenciális veszélyt, amely komoly versenyhátrányt okozhat.
Fotó: MTI / Oláh Tibor
A megnevezéssel van a gond
Mint Prónay Bence borjogász az FN24-nek kifejtette, az eredetmegjelölések oltalma vonatkozásában annak van jelentősége, hogy az adott megjelöléssel, elnevezéssel jelölt termék igazolhatóan összekapcsolható legyen az adott földrajzi területtel, környezettel, az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőkkel, hagyományokkal. A borjogász szerint a vita nem arról szól, hogy Szlovákiának nem lehet tokaji borvidéki bora (a megfelelő szlovák nyelvű megjelölésekkel), hiszen ennek földrajzi feltételei adottak, hanem arról, hogy a „Tokaj” nevet ne használhassák ebben a formában.
A jelen perben Magyarország jogos érdekeit védve arra hivatkozik, hogy a kifogásolt megjelölést megállapító – Bizottsággal közölt – szlovák jogszabály már nem hatályos, ezzel szemben a hatályos szlovák bortörvény szerint a szlovákiai borvidéknek a „Tokajská vinohradnícka oblast” nevű egység képezi a részét, ezzel kell összhangban lennie a szlovák megjelölésnek is.
Az Európai Bizottság a magyar állásponttal szemben
Az Európai Bizottság képviselője – kérve a magyar kérés elutasítását – a tárgyaláson azzal érvelt, hogy Brüsszel csak a tagállamok által átadott információkat közli az E-Bacchus nyilvántartásban. A módosítás háttere így Brüsszel szemszögéből nézve pusztán az volt, hogy Szlovákia eredetileg tévesen adta meg a “tokajská” formulát tartalmazó kifejezést, majd ezt – a főnévi alakra való áttéréssel – javította, vagyis összhangba hozta saját nemzeti jogi szabályozásával.
A brüsszeli uniós intézmény szerint nem terhelte az Európai Bizottságot az a kötelezettség, hogy az egyes tagállamok által benyújtott adatok helyességének vizsgálata során harmadik tagállamokkal is konzultáljon. A szlovák kormány szintén kérte a törvényszéktől a magyar kérelem elutasítását.
