Az Egyesült Államok az évtized végéig 487 milliárd dollárt tervez lefaragni védelmi kiadásaiból; a fegyveres erők átalakításának részleteiről csütörtökön indulnak meg az egyeztetések, miközben a republikánus ellenzék azzal vádolja az elnöki posztért újrainduló Barack Obamát, hogy nem tulajdonít kellő fontosságot a nemzetvédelmi kérdéseknek.
A végleges programot februárban ismertetik majd, szakértők és a folyamatra rálátó források azonban már számos várható konkrétumról számoltak be.
A Pentagon 2017-ig várhatóan 260 milliárd dollárral fogja csökkenteni kiadásait, jövő évi alapköltségvetése 523 milliárd dollár lesz. Ez 5 milliárddal több, mint az idei, de így is 30 milliárddal kevesebb a korábban tervezettnél. Az afganisztáni háborúra a csapatkivonások miatt az ideinél 33 milliárddal kevesebbet, 82,5 milliárdot költenek majd.
A 2013-as büdzsétervezet a januárban nyilvánosságra hozott új védelmi stratégia jegyében a haderő áramvonalasítására és rugalmasabbá tételére törekszik, a védelmi politika súlypontját pedig az ázsiai-csendes-óceáni térségbe helyezi át.
A stratégiaváltás következtében valószínűsíthetően a légierő és a haditengerészet kerül majd a fejlesztések középpontjába, míg a hadseregnél és a tengerészgyalogságnál komoly leépítések várhatók. Az előbbi létszámát 2016-ig 560 ezerről 520 ezer főre csökkentik, és egy további 30 ezer fős leépítés sem kizárt. Ezzel párhuzamosan nagyobb szerep juthat a Nemzeti Gárdának és a tartalékos erőknek.
Számos fegyverrendszer-beszerzés eshet a spórolás áldozatául. Három év alatt harmadszor fogják módosítani az F-35-ös lopakodó vadászgép-programot, amely 382 milliárdos költségével a Pentagon legdrágább projektje. Várhatóan további 179 géppel csökkentik a megrendeléseket, ez ötéves távlatban 20 milliárdos megtakarítással jár majd. Lefaragják a Global Hawk nevű pilóta nélküli repülőgépek gyártására szánt összeget is.
Emellett a szállító gépek modernizálására és a helikopterek lecserélésére vonatkozó beszerzéseit is fel kell, hogy függessze a légierő, ugyanakkor folytathatja egy új bombázó kifejlesztését.
A haditengerészetnek több cirkálót és kétéltű járművet ki kell vonnia a hadrendből, míg a rombolók és a tengeralattjárók árán az összevont anyagbeszerzéssel terveznek spórolni. Hadrendben tartják viszont mind a 11 repülőgép-hordozót.
A jelentős költségcsökkentő intézkedések ellenére szakértők szerint a Pentagon képes lesz legfontosabb programjainak folytatására. James Cartwright nyugdíjazott tábornok, volt vezérkari főnök szerint a 487 milliárdos vágás nem kényszerítette “súlyos döntések” meghozatalára a Pentagont, így továbbra is “mindent megvesznek, amit akarnak”.
Mindez megváltozhat, ha a Pentagon további költségcsökkentéseket lesz kénytelen foganatosítani. Habár a minisztérium egyelőre nem számol ezen eshetőséggel, elemzők szerint nem zárható ki, hogy egy újabb, 50 milliárdos vágásra kerül sor, amely esetben további létszámleépítés, az atomarzenál csökkentése és újabb beszerzések leállítása válna szükségessé.
