Búr Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense szerint csak találgatni lehet, kik állhatnak a turisták életét – köztük két magyarét – követelő etiópiai támadás mögött; az egyetemi oktató arra hívta fel a figyelmet, hogy a terület, ahol a merénylet történt, a központi kormányzat ellen fellépő csoportok “melegágyának” számít, különösen most, hogy a kilátástalan helyzetet természeti katasztrófa, a súlyos szárazság is súlyosbítja.
Véres háború
A szakértő az MTI-nek szerdán nyilatkozva elmondta: a támadás egy az eritreai határhoz közeli területen történt. 1998 és 2000 között a két ország háborúban állt egymással, amelyet ugyan békeszerződéssel lezártak, de a nemzetközi bizottság által kijelölt határokat az érintettek azóta is vitatják. Hozzátette: bár nincs nyílt háború a két ország között, folyamatosak a konfliktusok, Etiópiának és Eritreának “sok elszámolnivalója” van egymással,
Búr Gábor felidézte: 2000 és 2008 között többnemzetiségű ENSZ-misszió – több ezer katona és néhány száz megfigyelő – ellenőrizte a határvidéket. 2008-ban azonban Eritrea, amelyhez a térség fontos tengeri kikötői tartoznak, elzárta az üzemanyag-utánpótlás egyetlen lehetséges útvonalát, így az ENSZ bejelentette, hogy a misszió ellehetetlenült, és kivonta a csapatokat.
Mint mondta, azóta az Afrikai Unió próbál közvetíteni a felek között. Többen már azt is sikerként könyvelik el, hogy az ENSZ-erők távozása után nem újult ki a háború – jegyezte meg.
Lezárják a turisták elől
A szakértő kiemelte: a térségbe, ahol a támadás történt, fegyveres őrök kíséretében juthatnak el a turisták, akik általában az itt található, geológiai szempontból egyedülálló vulkán, az Erta Ale miatt látogatnak ide. A támadás miatt a területet várhatóan elzárják a turisták elől – mondta, megjegyezve, ez egy meglehetősen instabil térség, amely Etiópián belül is kifejezetten szegénynek számít.
A szakértő arra is kitért, hogy a kétoldalú konfliktusok összefonódnak a szomszédos Szomália és Dzsibuti problémáival: Szomália esetében például már több mint 20 éve nem lehet egységes államról beszélni. Etiópia katonai erőkkel is részt vett a szomáliai belső harcokban, és bár Eritrea nem szomszédos közvetlenül Szomáliával, támogatja az országot, mivel ezzel a lépéssel is Etiópia destabilizálása a célja – mutatott rá.
Szólt arról is, hogy mivel Etiópia az iszlamista fundamentalisták ellen lép fel Szomáliában, a Szomáliát támogató Eritrea is a fundamentalisták oldalára kerül a nemzetközi közösség szemében, holott ez egy felerészben muszlim, felerészben pedig keresztény ország.
Véráztatta történelem
A kelet-afrikai Etiópia 1961-ben annektálta Eritreát, az egykori olasz gyarmatot, ahol a bekebelezést követően függetlenségi harc kezdődött, amely 32 év múltán ért véget. A Vörös-tenger partján fekvő Eritrea 1993-ban egy népszavazást követően kiszakadt az egykori “anyaországból”. Akkoriban úgy tűnt, hogy ezzel a kettejük közötti konfliktus lezárul, a kezdeti békesség után nem sokkal azonban kiújultak a harcok. Ennek egyik oka, hogy a felek nem jelölték ki pontosan a közöttük 912 kilométer hosszan elnyúló közös határt.
Az 1998-ban kirobbant fegyveres konfliktust 2000 decemberében békeszerződéssel zárták le. A két és fél éves háborúban becslések szerint 80 ezren haltak meg. A határ két oldalán kialakított 25 kilométeres ütközőzóna ENSZ-ellenőrzés alá került, de a felek az államhatár pontos meghatározásában még mindig nem állapodtak meg.
2007-ben az Eritrea-Etiópia Határbizottság földrajzi koordináták alapján ugyan kijelölte a demarkációs vonalat, ám Etiópia még továbbra is ellenőrzése alatt tart néhány területet, így a vitatott Badme városát is. Eritrea elfogadta a határbizottság “virtuális demarkációs vonalát” és felszólította Etiópiát, hogy vonja ki csapatait arról a 25 km hosszú átmeneti biztonsági zónából, amely Eritreához tartozik. Addisz-Abeba azonban nem fogadta el a határbizottság döntését.
Rendkívül nagy a szegénység
Az ellenségeskedés állandó. Ezt bizonyítják a számok is: a 121 144 négyzetkilométernyi, négymilliós lakosú Eritreában a bruttó hazai termék több mint 28 százalékát költik fegyverkezésre. Etiópia területe mintegy tízszer akkora, lakosainak száma pedig több mint hússzorosa, megközelíti a 85 milliót. Bár Etiópia a világ egyik legszegényebb országa, az egy főre jutó GDP vasárlóerő-paritáson 2009-ben 900 amerikai dollár volt.
Fegyverre költenek
Mezőgazdasági ország, ahol a gyakori szárazság, az elmaradott viszonyok hátráltatják a termelést, akárcsak az Eritreával és Szomáliával szembeni állandó konfliktusok. Etiópiában a bruttó hazai termék minden negyvenedik dollárját fordítják katonai kiadásokra.
Eritrea a szomáliai iszlamista lázadók legfőbb titkos fegyverszállítója, és e tevékenységével megsérti az ENSZ által 15 éve fenntartott tilalmat – állapította meg 2007-ben az ENSZ egyik jelentése. A világszervezet által megbízott független szakértői bizottság által készített dokumentumban megállapították, hogy az eritreai kormány egyértelműen bűnrészes a fegyverszállítási embargó megsértésében.
2009-ben az ENSZ szankciókat léptetett életbe Eritreával szemben az iszlamista felkelők támogatása miatt. Tavaly a két Kelet-Afrikai ország közötti ellentétek újabb szintre emelkedtek, amikor egy ENSZ-jelentés megállapította, hogy Eritrea állt az Afrikai Unió Etiópiában megrendezett csúcstalálkozója elleni támadás mögött.
