Martin Schulz a lengyel Jerzy Buzeket váltja fel az EP elnöki posztján. Buzek nem akarta újra megpályázni a tisztséget.
A német politikus már a szavazás első fordulójában könnyűszerrel legyőzte két brit vetélytársát: Schulz 387 voksot kapott, míg Nirj Devára 142-en, Diana Wallisra pedig 141-en szavaztak.
Martin Schulz leginkább vitaszenvedélyéről közismert, ami jelentős változásokat vetít előre a néppárti Buzek konszenzuskereső jellegűnek értékelhető EP-elnöksége után. Az 56 éves Schulz eddig az EP második legnagyobb frakciójának számító szocialista képviselőcsoportot vezette.
Az uniós parlamentben hagyomány, hogy az ötéves választási ciklust az elnöklés szempontjából két részre bontják. Ennek jegyében a 2009 nyarától mostanáig eltelt időben a legnépesebb frakciót jelentő jobbközép néppártiak adták az EP-elnököt, mostantól pedig két és fél éven át a szocialisták töltik be ezt a tisztséget.
Martin Schulz 1994 óta EP-képviselő, de igazából csak 2003-ban figyelt fel rá a szűk uniós mezsgyén kívül mozgó médiavilág, amikor Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök azt mondta róla, “lehetne akár kápó”, vagyis koncentrációs tábor őre is.
Berlusconi nyomdokain haladva Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobbos Nemzeti Front veteránja 2009-ben azt mondta a szakállas, szemüveges Schulzról, hogy “feje mint Leniné, beszéde mint Hitleré”.
Ezzel szemben Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti EP-frakció társelnöke – aki szintén nem a visszafogott vitastílusról közismert – úgy vélekedett róla: a “fogjatok vissza, különben nem állok jót magamért” jellegű impulzív megnyilvánulások mögött valójában nincs semmi rosszindulatú cselekvés.
Az összegyűjthető vélemények tükrében pártrokonszenvtől függetlenül mindenki egyetért abban, hogy Schulz az európai együttműködés erősítése mellett szilárdan elkötelezett politikus.
Martin Schulz a bonmot-vadász újságírók kedvence. Brüsszeli sajtókörökben tartja magát az a vélekedés, hogy az EU újabban megmutatkozott bajait bírálva ő használta először a “német-francia direktórium”, sőt egyesek szerint talán a “kaszinókapitalizmus” kifejezést is.
