Nagyvilág

Rossz biznisz a magán kínai Nagy Fal

A hatóságok packáznak, ezért veszteséges magánvállalkozásban üzemeltetni a kínai Nagy Falat.

Jang Jung-fu az egyetlen magánszemély Kínában, akinek engedélyezték, hogy magánvállalkozásban működtesse a Nagy Fal egy részét. A férfi azonban azt tervezi feladja “előjogát”. Nem szeretném folytatni tovább a projektet – nyilatkozta a 49 éves férfi, aki Csiajükuan városában él az északnyugati Kanszu tartományban.

Egy évtizeddel ezelőtt Jang helyreállította a Ming-korabeli Nagy Fal egy 300 méter hosszúságú részét és műemlékké változtatta a helyi hatóságok jóváhagyásával. Az egyre szigorodó ellenőrzés a kulturális örökség felett azonban veszélybe sodorta üzletét.

A Nagy Fal csiajükuani szakasza az első nagy kapu az egész erődítmény nyugati végén. Több mint 400 évvel ezelőtt hozták létre a Ming-dinasztia uralkodása idején (1368-1644), a falak azonban leomlottak a múlt évszázad végére. Csiajükuan önkormányzata 1999-ben rendeletében bátorította a magánszemélyeket és a magánszektort, hogy fektessenek be a turizmusba, a történelmi műemlékekbe.

Jang megvalósíthatósági tervet adott be a Nagy Fal újjáépítésére és kereskedelmi működtetésére és gyorsan meg is kapta a hivatalos engedélyt. A szerződés szerint, amelyet az önkormányzattal 2000-ben írt alá, Jang finanszírozta a fal újjáépítését és megkapta 30 évre a műemlék üzemeltetési jogait. 2002-ben Jang az erődítményt műemlékké fejlesztette, bankhitelekre és más hitelezőktől kölcsönzött pénzekre támaszkodva. A súlyosan rongálódott kövek és téglák kijavítása mellett sokat költött a környezet tökéletesítésére, például fák ültetésére.

Profit helyett a projekt megkeserítette Jang életét. A férfi megdöbbenésére a kormány elutasította üzleti engedély kérelmét, pedig mintegy 5 millió jüant (181 millió forint) fordított a projektre. A központi kormány fokozatosan saját kézbe vette a kulturális örökség működtetését. Amikor 2002 végén a kínai Államtanács felülvizsgálta a kulturális örökség védelméről szóló korábbi törvényt, a helyi hatóságok elbizonytalanodtak Jang projektjével kapcsolatban. Az új törvény ugyanis deklarálja, hogy a műemlékeket, amelyeket az ország által birtokolt és védelmezett kulturális örökség alapján építettek ki, nem lehet vállalati tulajdonként üzemeltetni.

A központi kormány 2006-ban szabályokat hozott a Nagy Fal védelmére, meghatározva, hogy csak a helyi önkormányzatok jogosultak a műemlékkezelésére. Jang üzlete ezért a szabályozásokat sértette.

Engedély hiányában Jang vállalkozását “illegálisnak” minősítették, és még hivatalos belépőjegyek kiadására sincs joga. Tavaly a belépőkből származó jövedelem mindössze 200 ezer jüan volt – mondta el Jang, aki küzd nagy adósságainak visszafizetése érdekében. A férfi 2008-ban megpróbálta elárverezni az üzemeltetési jogokat 5 millió jüanos alapáron, de senki sem merte vállalni a kockázatot.

Jang és a helyi kormány 2003 óta három tárgyalási fordulót tartott a falak üzemeltetési jogainak az átadásáról, de a két fél nem tudott megállapodni, mert árelképzeléseik igen távol álltak egymástól. Egy ésszerű árat fogunk találni az ügyletre – hangsúlyozta a tartomány kulturális örökségi hivatalának helyettes igazgatója.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik