Külföld

Bajnai az európai populizmus erősödéséről

admin
admin

2011. 06. 15. 06:13

A jelenlegi gazdasági válság nem a kapitalizmus válsága, hanem csak egy válság a kapitalizmus történetében - mondta Bajnai Gordon az európai populizmus megerősödésének okairól tartott előadásában Párizsban.

A volt miniszterelnök a szociáldemokrácia megújítását célul kitűző Terra Nova elnevezésű független progresszív francia “agytröszt” meghívottjaként beszélt mintegy száz érdeklődő előtt a Sciences-Po politikatudományi egyetemen. Szerinte válságok idején a populizmus szerves része a demokráciának, de – legyen szó gazdasági, társadalmi vagy morális krízisről – általában akkor erősödik meg, amikor a jobb- vagy baloldali demokratikus erők képtelenek azt hathatós megoldásokkal kezelni, s ahelyett, hogy nyíltan beszélnének a problémákról, egy olyan politikailag korrekt nyelvet fejlesztenek ki, amelyet senki sem ért meg.

Miután a populizmus alapvetően a válság terméke, a válság elleni küzdelem a legjobb megoldás a populizmus leküzdésére.
Emiatt – tette hozzá Bajnai Gordon – alapvető annak megértése, hogy jelenleg nem a kapitalizmus válságát éljük, hanem egy olyan válságot a kapitalizmus történetében, amely rávilágított az elmúlt években elhanyagolt problémákra, felgyorsította azokat a problémás folyamatokat, amelyek a válság előtt is már megvoltak.

A válság utáni nehéz időszakban a volt miniszterelnök szerint öt olyan folyamat figyelhető meg, amely a populizmust táplálhatja. Az egyik ilyen a gazdasági növekedés lassulása a bizalomhiány miatt, amellyel párhuzamosan csökkenek a hitelek és a fogyasztás, valamint növekszik a munkanélküliség. Bajnai a harmincas évekéhez hasonló társadalmi lecsúszás veszélyét is a populizmust erősítő tényezőként nevezte meg, ahogy a nyugdíjak és az egészségügyi ellátás finanszírozási problémái miatt kialakuló generációs konfliktusok erősödését is. Ezenkívül a válsággal szembeni hatások miatti társadalmi védekezés növelheti a protekcionizmust, ami viszont könnyen sovinizmusba és nacionalizmusba fordulhat. Ötödik tényezőként a feltörekvő országok ugrásszerű fejlődését jelölte meg a volt kormányfő, ami a nagyhatalmak közti gazdasági egyensúly alapvető megváltozását, s ennek következtében a geopolitikai erőviszonyok átalakulását vonja maga után.

A válság második szakaszában “a válságra adott válaszokból fakadó újabb válságot” kell kivédeni. Bajnai ilyen teendőnek nevezte az adósságállomány csökkentését, a strukturális reformokat. Ezek a problémák politikai instabilitáshoz vezethetnek, amely ugyancsak táptalaja lehet a populizmusnak.
Bajnai idézte Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnökét, aki szerint az európai vezetők egyik nagy dilemmája, hogy tudják, mit kell tenni, de azt nem, hogyan választassák meg magukat újra, ha mindazt meg is valósítják.

Végezetül a társadalmi kohézió megteremtését említette a volt miniszterelnök. Alapvető különbség ugyanis szerinte a populisták és a progresszívek között az, hogy míg az előbbiek egyik napról a másikra politizálnak, és csak a mának, a zsigeri reflexeknek üzennek, az utóbbiak konszolidált, békés jövőt ígérnek, megértetve a társadalommal azt is, hogy a jobb jövőért áldozatokat kell hozni. “Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra” – zárta előadását Bajnai egy Darwin-idézettel.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.