Külföld

Atomreneszánsz Magyarországon

admin
admin

2011. 06. 01. 13:15

Legkésőbb 2022-ben véget ér az atomkorszak Németországban. Legalábbis ezt ígéri az a német kormányhatározat, amely szerint az unió egyik legerősebb gazdasága az említett időpontig búcsút int az atomenergiának. A szakértő szerint szerencsétlen döntés született, hazánk viszont kaszálhatna egy új erőmű építésével.

Az Angela Merkel vezette kormánykoalíció többek között a fukusimai katasztrófa óta lezajlott több százezres németországi tüntetésekkel, valamint a német energiaipar átstrukturálásának a tervével magyarázta döntését. A kormány azt állítja, szükség van tíz évre, mert csak ennyi idő alatt valósítható meg az energiaipar felzárkóztatása más forrásokból. Az ellenzék gyorsabb ütemre váltana, a német ipar képviselői pedig kikeltek magukból.

Bár a céldátum 2021, de három reaktort valószínűleg csak 2022-ben tudnak leállítani úgy, hogy ne alakuljon ki energiahiány. Télen ugyanis a napenergiából származó források erősen visszaesnek, ráadásul az import is bizonytalan, mivel a szomszédállamok is energiaéhségben szenvednek. A három megmaradó üzem felülvizsgálata 2018-ban történik majd, amikor kiderül lehetséges-e a bezárásuk még 2021-ben.

Magyarország arathatna a nukleáris piacon

Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet tanszékvezetője szerint most érné meg Magyarországon atomerőművet építeni. A kutató lapunknak úgy fogalmazott, gazdasági szemszögből nézve most érné meg nukleáris energia előállításába fektetni, mert a németek – a szakember szerint hibás – döntése után lesz piaca az olcsó atomerőművi áramnak.

A paksi atomerőmű I-es blokkja. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A paksi atomerőmű I-es blokkja. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Magyarországon a megújuló energiahordozók fejlesztésére vonatkozó nemzeti cselekvési terv, valamint a készülő energiapolitika szerint 2030-ra 15-20 százalék között lehet a megújulók részaránya a villamosenergia-termelésben. Ezt követően is bővülni fog ez a forrás, de a szakértő szerint nem reális, hogy Magyarországon minden mást kiszorítson az áramtermelésből. ”A magyar gazdaságnak szüksége van az atomenergiára. Ha nem tartjuk fenn a nukleáris energiatermelést, a földgáz már most is túlsúlyos szerepe még tovább növekedne, ami az áramár és az ellátásbiztonság, valamint a széndioxid-kibocsátás szempontjából is kedvezőtlen lenne” – válaszolt kérdésünkre az atomenergia-kutató.

A szakértő szerint a mostani német döntés közvetlen módon is rendkívül negatív hatással lesz ránk, és a többi európai országra: már most is minimumon van a nukleáris szakemberek képzése Németországban, ez most tovább fog romlani, pedig az atomerőművek leszerelése és a hulladékkezelés is sok, jól képzett szakembert igényel. Félő, hogy a németek Közép-Európából fogják importálni ezeknek a szakembereknek egy jelentős részét, ami itt nálunk szakember hiányhoz vezethet.

Akár egész Európa belegebedhet

Közvetlenül fukusimai katasztrófa után Németországban már leállították a hét legidősebb erőmű üzemelését, nem sokkal később pedig a krümmeli atommáglya is bezárt. A kormányzat szerint a továbbra is működő reaktorok mindegyike a legnagyobb biztonsággal termel az elszabadult neutronok ütközéséből villanyáramot. A Der Spiegel írása szerint a 2022-ig tervezett bezárásokat követően csupán egyetlen atomreaktor marad majd hírmondónak, hogy más energiaforrások hosszabb-rövidebb ideig tartó kiesése esetén képes legyen pótolni a hirtelen támadt energiahiányt. Ez feltehetőleg philipsburg-i vagy a Biblis B nevű üzem lesz.

A kormányzat ragaszkodik a tervezethez és úgy vélik, hogy ezzel a fokozatos, periodikus átállással eredményesnek és konzisztensnek remélhetik az átmenetet egy kiegyensúlyozott árampiac felé. A Nukleáris Technikai Intézet tanszékvezetője szerint azonban a német döntés néhány éven belül igen nehéz helyzetet teremthet az európai árampiacon: a villamosenergia-rendszer szabályozása komoly problémákba ütközhet, ha a szivattyús tározós vízerőművi kapacitásokat vagy egyéb, nagy mennyiségű áramot tárolni képes technológiákat nem fejlesztik.

A német áramrendszer instabilitása egy hálózati üzemzavar esetén pedig akár az egész európai villamosenergia-rendszert magával ránthatja. A szakember a legsajnálatosabbnak azt látja a német döntésben, hogy az az ipar megkérdezése nélkül, tisztán politikai alapon született, miközben az áramellátás biztonságát majd a szakcégeknek kell biztosítania.

egyelőre nem trend a bezárás

Az európai országok közül Franciaország, Belgium, Hollandia, Egyesült Királyság, Svédország, Finnország, Svájc, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Románia, Szlovénia, Ukrajna, Oroszország és Magyarország üzemeltet atomerőművet. A felsorolt államok között sok olyan van, amelyik egyharmad vagy annál nagyobb arányban támaszkodik villamosenergia-termelésében az atomenergiára. Németország kormánya 2022-ig, Svájcé 2034-ig akar felhagyni az atomenergiával. A többi, fent említett országban ilyen határozott döntés eddig nem született. A jelenlegi német példából is látszik, hogy a sok megújuló forrásra támaszkodó villamosenergia-termelés sok központi támogatást igényel, így az jelenleg jóval drágább áramszolgáltatást eredményez, mint a többi országban. A szakértő szerint a mostani német döntés tovább drágíthatja Németországban a villamosenergia-ellátást. Hogy kik követik a német példát, azt nehéz lenne megmondani. Aktív atomerőmű építés zajlik jelenleg Franciaországban, Finnországban, Szlovákiában; ezek az államok aligha hagyják félbe a jelenlegi fejlesztéseiket.


A német ipart magára hagyta a politika

A döntéssel kapcsolatban már számos kritika érte a kereszténydemokrata-liberális kormánykoalíciót, de azok egyike sem annak irányát kifogásolta. Az atomenergia rossz, ebben mintha a teljes német politikai paletta egyetértene. A szkeptikus hangok sem a leghatékonyabb energiacsapok hirtelen elzárását vitatják, éppen ellenkezőleg, szinte mindegyikük a tízéves időtartamot próbálja alullicitálni, vagy éppen a tervezet kijátszhatóságát bírálják. A baloldali SDP azonban még így is jóval kompromisszumképesebbnek látszik, mint a zöldek. A szocialisták elsősorban a kivitelezés részleteit hiányolják.

Az atomenergia kilövési engedélye ellen csupán a döntés következményeinek leginkább kiszolgáltatott német ipar képviselői adtak hangot. Dieter Zetsche a Daimler vezérigazgatója volt nagyjából az egyetlen kritikus német hang, aki eddig más nézőpontból támadta a kormány döntését. A konszern vezetője azért kritizálta a tervezetet, mert szerinte az veszélybe sodorja egy elsősorban ipari berendezkedésű ország teljes energiaellátását. Zetsche úgy véli, a japán katasztrófa utóhatásaként egy érzelmi motivációkra épült döntésről van szó. Bár számos aspektust szükséges figyelembe venni, úgy, mint környezetvédelem, légszennyezés, biztonság, költségvetési kiadások, ettől függetlenül még mindig etikai döntésről beszélünk – tette hozzá Dieter Zetsche.

Az E.On németországi energiaipari vállalat bírósági eljárást kezdeményez a német állam ellen az atomipari energiahordozókra kivetett adó és az atomenergia gyorsabb kivezetésével okozott “több milliárd eurós kár” miatt. A társaság közleményében arról tájékoztatott, “pontosan számszerűsítik” a vállalatnak az atomerőművek korábbi bezárása miatt okozott károkat, és a számok ismeretében fognak tárgyalásokat kezdeményezni a kormánnyal az esetleges károk kompenzálásáról. Az E.On vezérigazgatója, Johannes Teyssen egy, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban “kétszámjegyű milliárd eurós összegre” becsülte a nyolc reaktor azonnali bezárása és az atomerőművek idő előtti leállítása miatt az atomipart érintő veszteségeket.

Aszódi Attila szerint a politikai döntés hátterében valójában az áll, hogy Merkel kancellár asszony korábban szerette volna az atomerőművek üzemidejét meghosszabbítani. Ezt célozta eredetileg az évi 2,3 milliárd eurós bevételt hozó atomadót kivetése is, amely hozzájárulhatott volna az atomenergiai program meghosszabbításához, de közbejött a japán rekordméretű földrengés-cunami kettős, aminek hatására a fukusimai atomerőmű balesetet szenvedett. Ezt követően a német kormánykoalíció olyan durva támadásokat kapott, hogy kénytelen volt visszatérni az egykori Schröder-kormány döntéséhez, sőt, egyes blokkok leállítását még korábbra hozták.

A grafenrheinfeldi atomerőmű nukleáris felhasználást ellenző tüntetővel az előtérben. Fotó: MTI / EPA

A grafenrheinfeldi atomerőmű nukleáris felhasználást ellenző tüntetővel az előtérben. Fotó: MTI / EPA

Bár a liberális FDP alapvetően egyetért a döntéssel, figyelmeztetett, hogy az erőművek kitakarítása, lebontása jelentős összegeket emésztene fel, nem is beszélve arról, hogy ez még kiegészülne a kieső energiatermeléssel. A Spiegel szerint az FDP szakértőinek uniós szakvéleményekkel megtámogatott álláspontja szerint a villanyáram gyorsabb és hatékonyabb célba juttatását célzó fejlesztésekkel megoldható kiküszöbölhető lenne, hogy az erőművek kiiktatását követően energiahiány lépjen fel. Elsősorban a napenergia felhasználását támogatnák, amely a kihelyezett hasznosító eszközök számának megsokszorozását követően jóval olcsóbbá válhatna a jelenleginél.

Ahová a Nap sem süt

A németek által preferált napenergia és szélenergia nagy hátránya a szakértő szerint – a magas ára mellett –, hogy ingadozóan áll rendelkezésre, és a termelés nem követi a villamosenergia-igény változását. Éppen ezért akarják fejleszteni a tárolási kapacitásokat az áramtermelési és fogyasztási ingadozások kiegyenlítésére. Ezen kívül fejleszteni kívánják a villamosenergia-hálózatot, hogy a szélben gazdagabb, de átviteli hálózattal nem rendelkező területekről el tudják szállítani a szélerőművekben megtermelt villamosságot.

Nagyon kérdéses, azonban hogy a német atomerőművek kivezetéséig a ezekkel a fejlesztésekkel el tudnak-e készülni. Aszódi Attila úgy véli, a sok megújuló forrást tartalmazó villamosenergia-rendszer sokkal drágább áramot fog adni, mint a mostani, és a rendszerstabilitás is veszélybe kerülhet. Bizonyos, az is – tette hozzá-, hogy a fosszilis energiahordozók szerepe növekedni fog Németországban, ami növelni fogja a német áramtermelés széndioxid-kibocsátását.

A Nukleáris Technikai Intézet tanszékvezetője szerint az atomenergia – sok más civilizációs iparághoz hasonlóan – veszélyes üzem, de a kockázatokat alacsony szinten lehet tartani megfelelő tudással, szakértelemmel, konzervatív méretezési elvekkel és kompetens, szakértő hatósági felügyelettel. A japán események tanulságainak hasznosítása tovább fogja növelni a nukleáris létesítmények biztonságát. Hozzátette, furcsa, de tény, hogy a japán atomerőművi baleset környezeti következményei miatt senki nem halt meg, és nem is várható egészségkárosodás a lakosság körében. Az atomenergia potenciális veszélyeinek kezelésére ugyanis elég jól fel vannak készülve azok az országok, ahol ilyen létesítmények működnek, míg sok más civilizációs veszély kezelése csak sokkal alacsonyabb szinten megoldott.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.