Külföld

Előkerült Európa utolsó mészárosa

admin
admin

2011. 05. 26. 17:00

Mladić elfogása kormányzati döntés volt a volt belgrádi nagykövet szerint. A szarajevói ostrom és a srebrenicai mészárlásért felelős háborús bűnös apjával horvát usztasák végeztek a második világháborúban. Szerbia előtt megnyílt az út az EU felé.

Ratko Mladić a Boszniai Szerb Hadsereg vezérkari főnöke volt a boszniai háború alatt. 2011. május 26-i elfogásáig az egyik legkeresettebb európai háborús bűnös volt. A volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék már 16 éve, 1995. július 24-én népirtással, háborús bűnökkel és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolta meg Mladićot, akkor még a Szarajevó ostroma volt a fő hivatkozási alap.

Felvételek Szarajevó ostromáról

Ez később kiegészült az ENSZ által védett övezetnek nyilvánított Srebrenicában véghez vitt etnikai tisztogatással, melynek során több mint 8000 ezer bosnyák muzulmán férfit és fiatal fiút végeztek ki a Boszniai Szerb Hadsereg és paramilitáris szervezetek, például a Skorpió osztag tagjai. A hosszú lista végére még felkerült ENSZ békefenntartók fogvatartása is vádpontként. Mladićot több mint tíz év bujkálás után fogták el.

Ostrom és népirtás

Mladić a boszniai Božanovići falucskában született, nem messze Szarajevótól, Bosznia mai fővárosától, amely születésekor, 1942-ben éppen a nácik által feloszlatott Jugoszláviából létrehozott horvát bábállam része volt. Apja a boszniai szerb partizánok egyik vezetője volt, 1945-ben horvát usztasák ölték meg. Apja után Mladić is katonai pályára lépett és kiemelkedő eredményekkel végezte el a zimonyi katonai akadémia tiszti képzését. 1991 júniusában a pristinai haderők parancsnokává léptették elő, majd a Jugoszláv Népi Hadsereg egyik hadosztályának vezetője lett és több előléptetést követően 1992 áprilisában már vezérőrnagyként kezdte meg a modern hadviselés leghosszabb ostromát. Szarajevó körül négy évig táboroztak a boszniai szerb erők. A városban a gyakori tüzérségi támadások mellett állandó jelleggel befészkelték magukat az orvlövészek is. Az ostromnak körülbelül tízezer halálos áldozata volt, közülük legalább 1500 gyerek.

1995 júliusában a NATO légitámadásai elől menekülve a Mladić vezette boszniai szerb erők behatoltak az ENSZ által védett övezetté nyilvánított Srebrenica területére. A boszniai szerbek elől ide menekült 40 ezer bosnyákot kiűzték, közülük 8300-at pedig kivégeztek. Ezzel még egy rekordot felállított a boszniai mészáros, mert a második világháború utáni Európa legnagyobb népirtásának lebonyolításában is vezető szerepet töltött be. 1995 augusztusában Radovan Karadžić, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke lefokozta több kulcsfontosságú város elvesztése után, de Mladić széleskörű támogatottsága miatt ezt a döntését vissza kellett vonnia. A vezérkari főnököt 1996 augusztusában mozdították el végleg rangjából. 2005-ig még nyugdíjat is kapott.

Riport a srebrenicai mészárlásról

Időzített döntés volt az elfogatás

Pandúr József, volt belgrádi nagykövet, a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint egyértelműen egy időzített kormányzati döntésről volt szó, amelyre azért került sor, mert a hágai főügyész és az unió tisztviselői sarokba szorították a szerb kormányt és nem hagytak kihátrálási lehetőséget a Mladić–ügyből. A zsarolási potenciál pedig az EU-s csatlakozási tárgyalások megkezdése és Koszovó helyzetével kapcsolatos kérdések voltak. A háborús bűnös nem tudott volna bizonyos katonai és politikai körök támogatása nélkül ilyen sokáig rejtve maradni. A volt nagykövet szerint köztudott, hogy a kilencvenes években és még a 2000-es évek első felében is a szerb katonai titkosszolgálat segítette Mladićot. Ők fedezték és vigyáztak rá, amíg katonai objektumokban rejtőzködött. Teljesen akkor tűnt el szem elől, amikor a Zoran Gyingyics vezette kormány hatalomra került és Milosevicset kiadták Hágának.

Forrás: Wikipedia

Forrás: Wikipedia

Pandúr József szerint már a volt vezérkari főnök elfogásának története is beszédes, mert azt mutatja, hogy Mladić nem volt mozgásban, nem bujkált, nem viselt álszakállat, nem változtatta meg a külsejét, életét, mindössze új nevet választott. Volt és jelenlegi titkosszolgálati körök is tudták, hogy hol van. Hozzátette, már nem kell számítani olyan bosszúálló lépésre, mint amilyen Milosevics kiadását követően Zoran Gyingyics miniszterelnök meggyilkolása volt. A titkosszolgálatokba, a hadseregbe beépült félkatonai, félmaffia szervezetek tagjait a Gyingyics-gyilkosságt követően kampányszerűen eltávolították ezekről a posztokról. Néhány radikális csetnik hőbörgésén kívül most nem sokra lehet számítani. A szerb társadalom 90 százaléka tisztában volt azzal, hogy már csupán ez a pár ember áll útjában az uniós integrációs folyamatoknak.

Mladić elfogatása

Nagyfokú együttműködést tanúsított csütörtöki őrizetbe vételekor Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűncselekményekkel vádolt parancsnoka – értesült a B92 belgrádi rádió.

A B92 honlapján megjelent beszámoló szerint Mladic nem hordott álruhát és szakállt sem növesztett.
Az RTS szerb állami tévé szintén ilyen értesülést tett közzé a honlapján, s megjegyezte: Mladicot nehéz felismerni, mert megöregedett. Bruno Vekaric, a háborús bűncselekmények ügyében eljáró szerb törvényszék ügyészének helyettese közölte, hogy folyamatban van Mladic hágai kiadatása, a jogi eljárás körülbelül egy hetet vehet igénybe.
A Tanjug szerb hírügynökség szerint ilyen esetekben az említett törvényszék vizsgálóbírája meghallgatja a vádlottat, s dönt arról, hogy teljesültek-e kiadatásának feltételei. A hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatandó együttműködésről szóló szerb törvény értelmében a vizsgálóbíró határozatban dönt a kiadatás feltételeinek teljesüléséről, s a vádlott védőügyvédei három napon belül fellebbezést nyújthatnak be a határozat ellen.
Amint a határozat jogerőre emelkedik, Mladic kiadható a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT).
Az NT a második világháború óta történt legsúlyosabb európai tömegmészárlással, nyolcezer boszniai muzulmán módszeres meggyilkolásának megszervezésével vádolja Mladicot. (MTI)

Ezzel a lépéssel viszont a szerb kormányzat kihúzta a Szerbia csatlakozását és a bővítést hátráltató államok érvrendszerének a méregfogát. Bár a brit külügyminiszter történelmi pillanatnak nevezte Mladić elfogását és közölte: a háborús bűnökkel vádolt Mladic elfogása bizonyítja, hogy a szerb kormány elkötelezte magát az együttműködés mellett a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel.

A társult tagság hamarosan létrejöhet és megkezdődhetnek a még évekig elhúzódó tárgyalások is. Pandúr József hozzátette, Horvátország 1-2 hónapon belül lezárja a tárgyalási folyamatokat és valószínűleg 2013-ban lehet a legújabb uniós tagállam. Ezután nem lesz nyitott tagfelvételi folyamat az EU-ban, Szerbia előtt nyitva az út.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.