Nagyvilág

Nemzetközi reflektorfényben a magyar alaptörvény

Az új magyar alkotmánnyal foglalkozott szerdán a konzervatív német, a független szlovák sajtó és a balliberális lengyel sajtó.

Európa szélei címmel vezércikkben foglalkozott az új magyar alkotmánnyal és a finnországi választásokkal szerdán a Die Welt.Thomas Schmid, a német konzervatív napilap kiadója és egyben főszerkesztője az írás bevezetőjében arra mutatott rá, hogy az Európai Unió politikáját az állampolgároknak mindig alternatíva nélkülinek tüntetik fel. Ez – mint fogalmazott – szorongást és bizalmatlanságot kelt, Magyarországon éppen úgy, mint Finnországban. Ameddig ez így marad, az EU-ellenes választások láncolata nem szakad meg.

A szerző szerint Európa ma politikailag gyenge, aminek történelmi okai vannak. A kontinenst a leghosszabb időn keresztül szétforgácsoltság jellemezte. Az európai egyesülési folyamat boldog és oly sikeres korszaka túl rövid volt ahhoz, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen a viszály súlyos örökségének. Mivel azonban az európai alapító atyák ezt az örökséget minden erővel semlegesíteni kívánták, egyfajta “nehéz koloncként” létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget, a későbbi Európai Uniót.

A szerző szerint – legalábbis Helmut Kohlig – érvényben volt az a “vasszabály”, amely szerint minden tagállam egyformán fontos, függetlenül attól, hogy milyen nagy vagy milyen kicsi. Az uniónak a soktagúság mellett az egyenlőségen kellett alapulnia. Ma azonban – írta Thomas Schmid – Európát merev, Brüsszel által kiválóan reprezentált központosítottság jellemzi, ami nehezíti az EU működését.

Mindezt – mint a Die Welt írta – mindenütt észlelni lehet, de leginkább Európa szélein. Ebben a tekintetben az Orbán Viktor pártja, a Fidesz által végrehajtott erőteljes nemzeti fordulattal Magyarország hívta fel a figyelmet magára. Az ország – amely még nem olyan régen tagja az EU-klubnak – a magyar kártyát játssza ki, és kormánya – mint a szerző hangoztatja – “a történelem által átitatott nemzeti ébredés hangját” használja. Ez pedig nem illik a brüsszeli mintájú Európához.

Magyarország új alkotmánya – amelyet a szerző szerint a kormányzó többség “alkotmányozó folyamat nélkül fogalmazott meg és fogadott el” – “idegen test” az európai alkotmányok családjában. Egy “felettébb patetikus, a történelmi büszkeség által átitatott preambulum” az országot a XI. században horgonyozza le, és a koronához, a kereszténységhez, valamint a (sokgyermekes) családhoz köti. A nemzetet igyekeznek ismét a korábbi köntösbe öltöztetni. Ez Schmid szerint “nem veszélytelen”, az alkotmányt ugyanis a “nemzeti forradalom” szelleme hatja át, amelyről a “heves Orbán” olyan szívesen beszél, továbbá egy olyan szellem, amely a hatalmi ágak elválasztását és az ellenzék tiszteletét “legalábbis nem a legfontosabbnak” tekinti.

A cikkíró szerint mindez azonban még messze nem nevezhető “robbanásveszélyesnek“. Ez a Magyarország ugyanis köztársaság marad, beágyazódva az európai egyesülés szilárd rendszerébe. Orbán tudja ezt, és ezért az alkotmány Schmid szerint egyfajta figyelmet érdemlő vegyülékké vált. “A borgőzös, szakrális történelemfelfogást egészen tudatosan kötötte össze a modern, szerződéseken és megállapodásokon alapuló alkotmányos eszmével” – hangoztatta szerző.

Az új alkotmány elfogadásával új szakaszába lépett a magyarországi “kétharmados forradalom”, amely a Fidesz tavalyi nagyarányú választási győzelmével kezdődött – írja a Pravda című független szlovák napilap az Orbán alkotmánya ijesztő című kommentárjában szerdán.

Marián Repa, a szerző “úgynevezett húsvéti alkotmánynak” nevezi az új magyar alaptörvényt. Úgy véli: bár Szájer József eldicsekedett, hogy az alkotmány az ő iPadjén született meg, a dokumentum “dikciójával inkább a 19., semmint a 21. századba illik“, s szövege “tele van nemzeti-keresztény pátosszal”. Nagyon vitatható a preambulum “Mi, a magyar nemzet tagjai” szóösszetétel is, amellyel a magyar alkotmány – hasonlóan a szlovákhoz – a nemzeti elvet a polgári elv fölé helyezi.

“Orbán Viktor számára ez lehet az első üzenet a közvéleménytől, hogy kétharmados hatalma nem fog örökké tartani, még annak ellenére sem, hogy mindent megtesz saját pozíciójának bebetonozása érdekében” – olvasható a kommentárban. Repa úgy látja: ebben segíthetnek neki “a hálás külföldi magyarok, akik kettős állampolgárságot szereznek”. “És itt az új magyar alkotmány már kezd minket, Szlovákia szuverenitását is érinteni” – teszi hozzá.

A szerző szerint “a határon túli magyarok sorsa iránti felelősség vállalása” szintén eléggé érthető megfogalmazás arra, hogy felfigyeljünk rá, mit akar ezzel Budapest mondani. Elég lett volna, ha felelősséget érzett volna Budapest a határon túli magyarok iránt.

Ha azt akarjuk, hogy a Duna mindkét oldalán béke és megértés honoljon, a szlovák kormánynak már nem szabad tovább ölbe tett kézzel várakoznia. “Pozsony hallgatását Budapesten úgy értelmezhetnék, hogy csendben egyetért más országok törvényeinek alkalmazásával a mi területünkön. A szlovák kormánynak ezért határozottan Orbán értésére kellene adnia, hogy az “egységes nemzetről” szóló álmok – és mindegy, hogy német, jugoszláv vagy magyar nemzetről van szó – eddig mindig tragikusan végződtek…Ezért határozottan az értésére (Orbán) kell adni, hol végződik korlátlan hatalma” – zárja kommentárját a Pravda.

A hét elején elfogadott új magyar alkotmányról közölt kommentárt a Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap. Az újság szerint a magyar szocialista és liberális ellenzék hibát követett el azzal, hogy az elejétől fogva bojkottálta az új alkotmány kidolgozását. Aki távol marad, annak nincs befolyása a döntésekre – írta a publicista.

Az ország legfontosabb dokumentumáért azonban Orbán Viktor miniszterelnök – a kommunista diktatúrával szemben fellépő demokratikus ellenzék egykori aktivistája – felel. A lengyel balliberális lap szerint Orbánnak arra kellett volna használnia az új alkotmány elfogadását, hogy egyesítse Magyarországot, ahelyett, hogy még tovább mélyíti a magyar társadalom drámai kettéosztottságát. Egy alkotmány nem lehet pártnyilatkozat – írta a lap.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik