Nagyvilág

A nemzeti hitvallásról ír a Le Monde

Az új magyar alkotmány nemzeti hitvallásának történelemfelfogásáról közölt elemzést kedd délután megjelent számában a Le Monde.

A mértékadó francia liberális újság kiküldött tudósítója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kizárólag a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP által hétfőn elfogadott “ultrakonzervatív alkotmány” nemzeti hitvallásra keresztelt preambuluma egyszer sem említi meg az Európai Uniót, de Magyarországot “a náci és a kommunista diktatúra áldozataként” mutatja be, annak a kockázatával, hogy ezzel a minimálisra csökkenti az országot 1920 és 1944 között kormányzó Horthy Miklós rezsimjének a szerepét. A kormányzó Hitler és Mussolini oldalára állt abban a reményben, hogy Magyarország visszaszerezheti az I. világháborút követően elvesztett területeit – emlékeztetett a lap.

Joelle Stolz szerint a történészek megrökönyödését elsősorban az a mondat váltotta ki, amely kimondja, hogy a magyar állam 1944. március 19-én (azaz a német megszállás napján) elveszítette állami önrendelkezését, s azt csak 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásakor szerezte vissza.

Röviden ez azt jelenti a lap szerint, hogy 46 év zárójelbe kerül, s ezen időszak alatt Magyarország nem tekinthető felelősnek azért, amit a külföldi hatalmak (Németország, majd a Szovjetunió) ráerőszakoltak. Ez a felelőtlenségi időszak magába foglalja a zsidó és a cigány lakosság, mintegy 430 ezer ember tömeges deportálását 1944. április 16-tól, miközben a magyar parlament már 1930-tól sorra fogadta el az antiszemita törvényeket – mutat rá a Le Monde.

A Le Monde arra is kitért, hogy nagy felzúdulást váltott ki, amikor márciusban Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára bejelentette, hogy a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának egy részét egy új kuratóriumnak át kell értékelnie, mert abban a Horthy-rezsimet illetően “történelmi csúsztatás” történt. A kutatók munkájába történő állami beavatkozás miatt azonnal megszületett egy petíció, majd – mint a lap hangsúlyozza – Gál visszakozott és jelezte, hogy csak személyes véleményét fogalmazta meg.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke – aki mások mellett elítélte “a múlt átírását” – arra hívta fel a figyelmet, hogy Gál a múzeumot felügyelő hatóságot képviseli. Feldmájer ennek ellenére nem gondolja, hogy az Orbán-kormány meg meri majd kérdőjelezni azokat az 1946-47-es törvényeket, amelyek az új alkotmány értelmében semmisnek tekintendők, s amelyek kimondják Magyarország felelősségét a holokausztban – zárta írását a Le Monde.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik