“Noha az Európai Unió, sőt az ENSZ is kritizálta, hogy hiányoznak a végrehajtó és törvényhozó hatalom közötti megfelelő fékek és ellensúlyok, a magyar parlament mégis új alkotmányt fogadott el hétfőn, az ország uniós elnökségének félidejében” – reagált az alaptörvény elfogadására a The New York Times.
Az amerikai napilap a jogszabály legvitatottabb intézkedései egyikének az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését nevezte a költségvetési és adóügyi kérdésekben, valamint azt, hogy a törvény lehetőséget ad az államfőnek a parlament feloszlatására, ha az nem fogadja el a költségvetést. A lap emlékeztet: a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz volt az egyetlen part, amely 262 vokssal megszavazta az alkotmányt.
A The New York Times figyelmeztetett: a januárban érvénybe lépő alkotmány nem talált támogatásra az uniós tagországok törvényeinek vizsgálatával és az alkotmányjogi problémák elemzésével foglalkozó Velencei Bizottságnál.
A konzervatív francia újság megfogalmazása szerint “a parlament jelentős többséggel fogadott el egy ultrakonzervatív szöveget, amelyet az ellenzék szabadságellenesnek ítél meg”. Maurin Picard bécsi keltezésű írásában kitért arra, hogy szombaton és vasárnap több ezren tiltakoztak azon intézkedések ellen, amelyekről úgy gondolják, hogy diszkriminatívak az ateistákkal, a homoszexuálisokkal vagy a csonka családokkal szemben.
A Le Figaro úgy véli, hogy “az Orbán-alkotmányban, ahogyan azt az ellenzék és a média nevezi” bőven vannak vitatott pontok. Ilyennek jelöli meg a lap a vallásra és a hagyományos értelemben vett családra való utalásokat, amelyek emlékeztetnek Magyarország “ezeréves történelmében” a “kereszténység szerepére”.
Egy másik, a meleg és leszbikus szervezetek által hevesen támadott passzus – mint a lap rámutat – meghatározza, hogy a az alkotmány “védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot”.
Az új alkotmány visszalép az abortusz jogának a terén, amit eddig igen széles körben engedélyeztek Magyarországon, mégpedig azzal a kitétellel, hogy “minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, hozzátéve azt is, hogy “az emberi méltóság sérthetetlen” – hívta fel a figyelmet a lap.
A Le Figaro szerint ez utóbbi említés, amely értelmezhető úgy, mint a művi terhesség-megszakítás törvényen kívül helyezése, jól illusztrálja az egyház és az életvédő mozgalmak növekedő befolyását a magyar politikai életben, párhuzamosan a Fidesz konzervatív politikusainak hatalomra kerülésével. Az új alkotmány vitatott pontjai közé sorolja a szerző a határon túli magyaroknak járó állampolgárság megerősítését is.
A 2010-es választásokon elszenvedett veresége óta nagyon meggyengült szocialista ellenzék a lap szerint még reménykedik abban, hogy az eljárás antidemokratikus voltát elítélve, megállíthatja a folyamatot. Több civil szervezet, köztük a Társaság a Szabadságjogokért is úgy ítélte, meg hogy “egy egypárti alkotmány nem méltó egy jogállamhoz” – tette hozzá a cikk szerzője. A Le Figaro idézi Török Gábor politológust, aki arra hívta fel a figyelmet: bár senki nem szerette igazán az előző alkotmányt, annak 1989-es módosításában valamennyi közszereplő részt vett.
A lap azt is megemlítette, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár budapesti látogatásán arra ösztönözte a magyar hatóságokat, hogy konzultáljanak a nemzetközi szervezetekkel, mégpedig első helyen az Európai Unióval, amelynek jelenleg éppen Magyarország tölti be a soros elnöki tisztét.
“Ultrakonzervatív alkotmányt fogadott el Magyarország” címmel számolt be a magyar alaptörvény hétfői parlamenti megszavazásáról a Le Monde, emlékeztetve, hogy a szöveget a kormánytöbbség támogatta csak a voksoláson, míg az ellenzék vagy nemmel szavazott, vagy nem vett részt rajta.
A francia napilap emlékeztetett: a kritikusok szerint a törvény a demokratikus egyensúly gyengüléséhez vezet, és több ezren tüntettek ellene az elmúlt napokban Magyarországon.
Beszámolt továbbá arról, hogy a törvény ötvözi a politikai és az etnikai nemzet fogalmát, és lehetőséget teremt a szavazati jog kiterjesztésére a határokon kívül élő magyarok számára, ami konfliktust okozhat az olyan, nagy magyar kisebbséggel rendelkező szomszédos országokban, mint Románia, vagy Szlovákia. A francia lap kiemelte azt is, hogy az új alaptörvény megnyitja az ajtót az abortusz esetleges tilalma előtt, korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét és lehetőséget teremt az államfő számára a parlament feloszlatására.
Terjedelmes írásban számolt be a Le Soir című baloldali liberális irányzatú, francia nyelvű brüsszeli lap kedden az új magyar alkotmány elfogadásáról. A cikk felcíme ultrakonzervatívnak minősítette az alaptörvényt.
A Le Soir lényegi elemnek minősítve kiemelte, hogy a jövő év január 1-jén életbe lépő alkotmány utalást tesz Istenre és a hagyományos családra, és azt állította, hogy a szöveg “az ezeréves Magyarország helyreállításának igényével lép fel”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény ellenzői alkotmányos puccsról beszélnek.
A Le Soir cikke szerint az új alkotmány – amellett, hogy “a nemzetként felfogott Magyarország” hagyományos értékeinek felélesztésére törekszik – biztosítani akarja a Fidesz tartós hatalmát a jövőbeli választások utáni időszakra is. Az új alkotmány tartalmi elemei közül a szerző problematikusnak tartja egyebek közt az igazságszolgáltatás függetlenségének a kérdését, illetve a homoszexuálisok jogait.
