Külföld

Líbia: Clinton nem köt tűzszünetet

admin
admin

2011. 04. 07. 10:41

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter elutasította szerdán Moammer Kadhafinak a Barack Obama elnökhöz intézett tűzszüneti kérelmét, és felszólította a líbiai vezetőt, hogy vonja vissza csapatait, valamint vonuljon emigrációba.

“Nem hiszem, hogy titok lenne, mi most az elvárás Kadhafi úrral szemben” – jelentette ki Clinton. – “Minél előbb eleget tesz ennek, és véget ér a vérontás, annál jobb lesz mindenkinek” – tette hozzá. Az amerikai diplomácia vezetője leszögezte, hogy Kadhafinak tűzszünetet kell hirdetnie, vissza kell vonnia csapatait az elfoglalt városokból, valamint távoznia kell a hatalomból és Líbiából is.

Moammer Kadhafi szerdán egy háromoldalas levélben kérte Obamát, hogy állítsa le az “egy fejlődő ország kis népe ellen vívott igazságtalan háborút”. A líbiai vezető a világbéke szolgálatára, az amerikai és a líbiai nép barátságára, a terrorizmus elleni gazdasági és biztonsági együttműködésre kérte Obamát, és arra, hogy “örökre tartsa távol a NATO-t a líbiai ügytől”.

Kadhafi azt írta, hogy hazájának inkább erkölcsi, mint fizikai értelemben ártott a NATO hadművelete és hogy egy demokratikus társadalmat nem lehet rakétákkal és repülőgépekkel felépíteni. A líbiai vezető megismételte azt az állítását, hogy ellenségei az al-Kaida terrorszervezet tagjai.
Az önmagát “a forradalom vezetőjének” tituláló líbiai diktátor reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnöknek 2012-ben sikerül majd újraválasztatnia magát, és hangoztatta, hogy nem táplál ellenérzéseket vele szemben.

Amerikai források szerint Washington az elmúlt évek során többször is kapott levelet Kadhafitól, s a kormány a szerdán érkezettet sem kezeli nagyobb komolysággal, mint a korábbiakat.

Az ENSZ tűzszünetre szólított fel

Az ENSZ azzal a kéréssel fordult Moammer Kadhafi líbiai vezető Miszrátát ostromló erőihez és a várost védő felkelőkhöz, hogy tartsanak tűzszünetet, amely alatt ki tudnák menekíteni onnét a sebesülteket, illetve a lakosság elhagyhatná a várost.

A miszrátai lakosságnak nagy szüksége van élelemre, ivóvízre, orvosságra és egészségügyi felszerelésre – mondta Valerie Amos, az ENSZ főtitkárának emberiességi ügyekben illetékes helyettese. A világszervezet készen áll ellátásukra – tette hozzá. A Tripolitól 215 kilométerrel keletre lévő Miszrátában szinte a polgárháború kezdete óta, 40 napja folynak a harcok. Az ENSZ szerint a városban néhány ezren maradtak abból a 300 ezerből, ahányan a harcok előtt éltek ott. A sebesültek száma több száz lehet.

Háled Káim líbiai külügyminiszter-helyettes azzal vádolta meg a brit erőket szerda esti tripoli sajtóértekezletén, hogy napközben egy olajlétesítményt bombáztak az ország délkeleti részén lévő asz-Szarir olajmezőn. A légitámadásban meghalt az olajkút három őre, és megsebesült annak több munkása. Ezenkívül tönkrement az olajkúttól a tengerparti Tobrukba vivő olajvezeték – tette hozzá. Az asz-Szarir olajmező a kormányerők ellenőrzése alatt áll, Tobruk pedig a felkelőkén. A felkelők szerdán azt állították, hogy a kormányhadsereg gépei bombázták az olajkutat és a vezetéket.

Máltán a volt miniszter

A líbiai kormányerők által ostromlott Miszrátából Máltára szökött az egykori líbiai energiaügyi miniszter. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint Omar Fathi bin Satván egy halászhajón érkezett a szigetországba múlt hét péntekén, de ottlétét eddig titokban tartották. Satván szolgált ipari miniszterként, elnöke volt a líbiai-máltai bilaterális bizottságnak, majd 2007-ben távozott a kormányból. A Moammer Kadhafi líbiai vezető elleni népfelkelés előtt az észak-afrikai ország a világ kőolajtermelésének két százalékát adta.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.