A japán szakemberek az egyes, a hármas és a négyes reaktorblokkot kívánják ilyen süvegekkel befedni, azokat, amelyek a legnagyobb károkat szenvedték a katasztrófa első napjaiban, amikor sorozatban hidrogénrobbanások rázták meg az épületeket – jelentette szerdán a japán Aszahi Simbun című lap az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (Tepco) vállalat képviselőjére hivatkozva.
Előzetesen egy különleges festékkel is lemázolják a problémás reaktorok építményeit, ami szintén mérsékli a sugárszennyezés légtérbe való kiszabadulását. Ilyen festésnek vetik alá a kettes blokk épületét is, amely a legkisebb károkat szenvedte el.
A Tepco képviselője azt is elmondta a japán napilapnak, hogy az energiablokk turbinatermeiből kiszivattyúzott radioaktív víz begyűjtéséhez a tervek szerintegy tartályhajót használnak, amely a Fukushima-1-hez közeli mólónál köt majd ki.
Új biztonsági előírások az atomerőművekben
A japán atomerőműveknek egy hónapon belül ki kell dolgozniuk a biztonság fokozását célzó terveket, amelyek még erőteljes szökőárak esetén is szavatolnák az erőművek zökkenőmentes működését – jelentette szerdán a japán média.
A japán gazdasági minisztérium a közeljövőben ilyen értelmű utasítást ad az összes japán atomerőműnek. A tárca szerint biztosítani kell az reaktorok hűtőrendszerének áramellátást abban az esetben is, ha működésképtelenné válnak a pótáramforrásként szolgáló dízelgenerátorok. A március 11-i pusztító erejű földrengés után derült ki, hogy az 54 japán atomreaktor közül egy sem lenne képes ellenállni egy 10 méteres hullámokkal támadó szökőárnak, a korábbi vészforgatókönyvekben ilyen eshetőséggel nem számoltak.
A küszöbérték több mint háromezerszerese a tengervíz radioaktivitása
A Fukushima-1 atomerőműnél a megengedettnél több mint háromezerszeres a tengervíz radioaktivitása, a jód 131-es izotópjának a küszöbértéket 3355-szorosan meghaladó koncentrációját mérték – közölték szerdán a japán hatóságok.
A március 11-i japán földrengésben és szökőárban megsérült atomerőműtől főként délre, a megrongálódott reaktoroknál mértek erősebb sugárzást a tengerben, legutóbb vasárnap ott a jód 131-es izotópjának a mértéke csaknem kétezerszerese volt a határértéknek. Most is a Fukushima-1 első blokkjától 300 méterre délre vett vízmintákat vizsgálták.
Az atomreaktorok biztonságát felügyelő japán bizottság helyettes főigazgatója, Nisijama Hidehiko szerint a nyolc nap felezési idejű 131-es jódizotópnak ez a szintje nem jelent veszélyt az emberekre, mert az atomerőmű 20 kilométeres körzetéből kiköltöztették a lakosságot, s a körzetben nem folytatnak halászatot.
2 ezer milliárd jent költhetnek az újjáépítésre
A japán kormány várhatóan 2 ezer milliárd jent (4,6 ezer milliárd forint) különít el a természeti katasztrófa kárainak rendezésére az áprilisban benyújtandó pótköltségvetésben – értesült a Nikkei napilap.
A gazdasági újság számításai szerint a földrengéshez és az azt követő szökőárhoz köthető kormányzati kiadások meghaladhatják a 10 ezer milliárd jent.
Az áprilisi, első pótköltségvetés többletkiadásait elsősorban az áprilisban életbe lépő állami költségvetés 1,6 ezer milliárd jenes tartalékalapjából fedezhetik. A fennmaradó összeget egyéb kiadási összegek átcsoportosításával teremthetik elő.
A japán törvényhozás kedden fogadta el az 1,1 ezer milliárd dollár (209 ezer milliárd forint) mérlegfőösszegű rendes költségvetést. Kan Naoto, Japán miniszterelnöke korábban úgy fogalmazott: nem zárkóznak el az újjáépítési költségek előteremtésének egyetlen formája elől sem. A Nikkei napilap értesülései szerint az szja 3-5 éven át tartó 10 százalékos emelése is a kormány asztalán van, mint lehetséges alternatíva.
