Nagyvilág

Bolgár euró a láthatáron

Bulgária lehet az eurózóna következő tagja, ha a bolgár parlament elfogadja a Szimeon Djankov pénzügyminiszter által tervezett gazdasági csomagot. A csomag alapjaiban változtatná meg a bolgár monetáris politikát, jóváhagyása után több eleme bekerülne az alkotmányba - kétharmados többség kellene az adók mértékének emeléséhez és főprioritássá válna az ERM II. csatlakozás. A példátlan vasszigor célja a bolgár gazdaság stabilitásának megteremtése és az euró mihamarabbi bevezetésének elősegítése. Az egyetlen megválaszolásra váró kérdés, hogy átmegy-e a parlamenten a tervezet.

Hosszú hónapok kemény munkája zárult le február 22-én Bulgáriában, a pénzügyminiszter és gazdasági stábja nyilvánosságra hozta a Gazdasági Stabilitás Paktumának nevezett monetáris csomag részleteit. Djankov sajtótájékoztatón jelentette be, hogy három fontos célt kell elérnie az országnak a stabil gazdaság létrehozása érdekében – megteremteni a hosszútávú monetáris és költségvetési egyensúlyt, csatlakozni az ERM II. előszobához és végül csatlakozni az eurózónához. A miniszter szerint a folyamatrészek egymásra épülnek és az elkészített Paktummal reálisan megvalósítható a végső elképzelés.

Djankov kiemelte, hogy az Európai Bizottság nagyon komolyan vizsgálja az országok pénzügyi stabilitását és kijelentette, hogy a gazdasági intézkedéseket feltétlenül be kell emelni az alkotmányba. „Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy Bulgária a csatlakozás után Görögország sorsára kerülhet, mivel meggyengülhet az állami pénzügyi kontroll szerepe” – indokolta meg a vasszigor elkerülhetetlenségét a miniszter.

A Paktum végső tervezetében példátlan és a bolgár gazdaságpolitikát ismerve irreálisnak mondható intézkedések szerepelnek. A közvetlen adókat a jövőben minimum 160 képviselői támogatással (kétharmad) lehetne csak emelni. A magyar alkotmánytervezethez hasonlóan a bolgár alkotmányban is rögzítenék a költségvetési hiány mértékét, amely maximum 3 százalékos deficit lehetne. A tervezet ugyanakkor erős gazdasági növekedés esetén lehetőséget adna a mindenkori bolgár kormánynak, hogy lazítson ezen a szigoron.

Az állam „felosztó” szerepét is korlátozná a dokumentum, minden egyes költségvetési évben az állam a GDP 37 százalékát tudná csak újraosztani. Természetesen ebben a mutatóban nem szerepelnének olyan tételek, mint Bulgária kötelező európai uniós költségvetési befizetése, az uniós alapokból származó támogatások, sem pedig a PPP projektek állami költségei. A dokumentum e pontja még nem végleges, javaslat merült fel arra is, hogy 37 helyett 40 százalék legyen a visszaosztható határ.

A cikk folytatásáért kattintson IDE.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik