Nagyvilág

A szovjetek most vonulnának ki Afganisztánból

Pénteken van a napja annak, hogy az Egyesült Államok vezette szövetséges erők épp annyi ideje harcolnak a közép-ázsiai országban, mint ameddig a szovjetek húzták.

A Szovjetunió nem tudott győzni Afganisztánban, s most az Egyesült Államok is valami hasonlót él át, mint az a 9 évig és 50 napig tartó háború volt.

A két inváziónak eltérő céljai voltak, s a két háború áldozatainak száma sem összevethető, de hogy lényegesen más eredménnyel érnek-e véget, azt még nem látni. Amit egy gyors hadjáratként kezdtek 2001. október 7-én az amerikaiak és szövetségeseik, hogy kisöpörjék az al-Kaidát és a tálib rezsimet, hosszú, gyötrelmes háborúvá vált. Jelenleg mintegy 100 ezer NATO-katona harcol az újra és újra sarjadó lázadással, miközben megpróbál támogatni és formába önteni egy születő demokráciát.

Minap közzétett elemzésében a Pentagon elismerte, csak törékeny eredményt sikerült elérni, amióta Washington idén újabb 30 ezer katonát vezényelt az országba. David Petraeus tábornok, a nemzetközi erők főparancsnoka korábban azt mondta, a NATO legfőbb célja biztosítani, hogy Afganisztán “soha többé ne legyen az al-Kaida vagy más nemzetközi szélsőségesek menedéke, ahogy szeptember 11-e előtt volt”. Ennek egyetlen módja, hogy “hozzásegítik Afganisztánt az önálló védelem és kormányzás képességéhez”.

Amikor a Szovjetunió 1979. december 27-én megszállta Afganisztánt, az volt a célja, hogy modern szocialista államá alakítsa. A szovjetek egy népfelkeléssel szembesülő kommunista rezsimet igyekeztek megtámogatni, de 1989. február 15-én súlyos vereséget elkönyvelve kellett kivonulniuk.

AJÁNLOTT LINKEK:

Kilenc éve kezdődött az afganisztáni háború (Kitekintő.hu)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik