A római John Cabot Egyetem Guarini Közügyi Intézetének igazgatója azt mondta: a szilárd, stabil EU-elnökség egyik leglényegesebb feltétele az elnökséget adó ország szilárd és stabil belpolitikai helyzete, amikor többpárti konszenzus van az elnökségről, függetlenül attól, ki kormányoz és ki van ellenzékben.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy “visszafelé sül el, ha a külpolitikába helyezik a belpolitikai törekvéseket, és szintén kárt okoz, ha utóbbiak hazai érvényesítésére igyekeznek felhasználni az EU-elnökséget”. Szerinte ez nyilvánvalónak tűnik, az EU-elnökségek története azonban azt mutatja, mégsem az. Kiemelte: az adott ország kormánypártjai nem használhatják az EU-elnökséget az ellenzékkel szembeni eszközként, “ennek a kísértésnek ellent kell állni”.
Rámutatott, hogy az Európai Unióban nagy szerepe van a politikai kiszámíthatóságnak, hiszen ez stabilitást nyújt a partnereknek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a Fidesz korábban az európai liberális demokraták csoportjához tartozott, aztán a 90-es években váltott, és azóta az európai néppárti család tagja. “Emiatt még ma is érezhető némi bizonytalanság a párt hovatartozását illetően” – mondta.
A CEU pénteken kezdődött kétnapos tanácskozásán EU-elnökségi tapasztalattal rendelkező országok szakértői osztották meg tapasztalataikat a magyar közigazgatás, szakértői szféra és civil élet képviselőivel.
A Magyarországi Európa Társaság és a CEU EU-bővítési tanulmányok központja közös tanácskozásának résztvevői szombaton egyetértettek: a 2011 első félévi EU-elnökség egyedülálló lehetőség lesz Magyarország számára, és több tekintetben is lényeges kérdések kerülnek napirendre az EU jövőjét illetően.
Piotr Maciej Kaczynski, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjának kutatója rámutatott: most kristályosodik ki, milyen egyensúly áll be az EU intézményi szerkezetét megváltoztató 2009-es lisszaboni szerződés nyomán. A változtatások nagy nyertesének nevezte az Európai Parlamentet, nagy vesztesnek pedig a rotációs elnökséget betöltő országot.
Az EU új intézményi szerkezetének jövője szempontjából nagyon fontosnak mondta a magyar EU-elnökséget, mivel még nem dőlt el, hogy a rotációs elnökségnek ismét fontos politikai szerepe lehet-e. A szakértő – aki közreműködik a 2011 második félévi lengyel EU-elnökség előkészítésében – úgy vélte: az idei spanyol és belga EU-elnökség nem játszott lényeges politikai szerepet.
Iván Gábor jelenlegi zágrábi nagykövet, Magyarország brüsszeli állandó képviseletének korábbi vezetője arról beszélt: azért lesz jelentős szerepe a magyar elnökségnek, mert a Lisszabon utáni új intézményi szerkezet valódi próbája szerinte 2011 első felében lesz.
Azt mondta, az európai integráció folyamatában “valami új van születőben” az úgynevezett gazdasági kormányzás, a tagállamok gazdaságpolitikai koordinációja terén, amelyet a pénzügyi fegyelem fokozása, a válságkezelés jegyében hirdettek meg. Kifejtette: újfajta, kormányok feletti együttműködés alakul ki a pénzügyi politikában, kérdéses, hogy készek-e a tagállamok feladni nemzeti szuverenitásuk eddig fontos részét ezen a téren.
Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU EU-bővítési tanulmányok központjának igazgatója az Először uniós elnökség, először trióban című konferenciát lezáró beszédében hangsúlyozta: az elnökség különleges, mindenképpen kihasználandó lehetőség Magyarországnak, legközelebb csak 14 év múlva töltheti be a rotációs elnökséget. Kétségeit fejezte ki a közelgő EU-elnökség szempontjából a magyar kormány szerinte rekordot döntően kicsi, “nyolc minisztériumos szerkezete” kapcsán.
A volt Bajnai-kabinet külügyminiszterének értékelése szerint a jelenlegi kormány “politikai felével”, köztük a külügyi, az igazságügyi és a belügyi tárcával “nincs gond”, a külügyminisztérium kellően felkészült, a tárcán belüli jelentős változások dacára a szakértői szint “valóban jó”. Úgy látja, a problémát a kormány “gazdasági fele” jelenti, a négy magyar gazdasági tárcának ugyanis hét európai miniszteri tanácsot kell majd kezelnie. “Ez semmiképpen nem lesz könnyű” – fűzte hozzá.
