Miután a magyar Országgyűlés múlt szerdán 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását, Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét. A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege: ha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. (Az állampolgárság automatikus elveszítése nem vonatkozik azokra, akik születéskor vagy házasság révén kapják meg az állampolgárságot.)
Szlovákia megteheti egy egyezmény szerint
Szlovákia 1997-ben, Magyarországgal és 18 másik állammal közösen csatlakozott ahhoz az Európa tanácsi egyezményhez, amely az állampolgárságról rendelkezik. Ez a dokumentum lehetőséget biztosít arra, hogy az aláíró állam a kettős vagy többes állampolgárság kiküszöbölésére megfossza állampolgárságától azt, aki egy másik állam polgárságát is felveszi.
Szlovákia az egyezményt teljes egészében elfogadta, csupán egy, a katonai szolgálatra vonatkozó paragrafusához fűzött megjegyzést.
Az egyezmény azonban már az elején, a negyedik cikkelyben leszögezi: senkitől nem lehet önkényesen elvenni állampolgárságát. Majd az ötödik cikkben azt is hangsúlyozza, hogy senkit sem lehet diszkriminálni, azaz neme, vallása, származása, vagy etnikai hovatartozása, bőrszíne vagy nemzetisége miatt megfosztani állampolgárságától. Mivel alapelv, hogy senki se váljon hontalanná (azaz olyan személlyé, akinek nincs állampolgársága), az egyezmény szerint csak akkor lehet bárkitől elvenni az állampolgárságát, ha egy másikat önként felvesz.
A csehekkel is kiszúrnak
Bár a törvény – amely várhatóan július 17-én lép életbe, ha az elnök aláírja – a magyar törvényre reagál, nem tesz különbséget a magyar állampolgárság és más országok állampolgársága között. Így nem sérti az 1997-es Európa tanácsi egyezményt, a szomszédos Csehország érdekeit viszont annál inkább, mivel az országban tömegesen élnek cseh és szlovák kettős állampolgárok. Ezért szlovák és cseh szakértők konzultálnak a módosított szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos részletekről.
Érdekesség, hogy a törvénymódosítás elfogadása után Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta, hogy a törvény nem vonatkozik a cseh állampolgárságért folyamodókra. Később a szlovák külügyminisztérium úgy módosította a közleményt, hogy Lajcák azt akarta mondani, hogy azokra nem vonatkozik, akik már megkapták a cseh állampolgárságot. Ez viszont felveti a kérdést, hogy nem ütközik-e az 1997-es egyezmény fentebb idézet, diszkriminációra vonatkozó részével.
A cseh törvények értelmében egyébként a szlovák állampolgárok más országok állampolgárainál könnyebben kaphatják meg a cseh állampolgárságot. Ez azokra vonatkozik, akik vegyes, csehszlovák házasságban születtek, kiskorúak voltak 1992. december 31-én, Csehszlovákia kettéválása idején, és csehszlovák állampolgárok voltak.
Nincs sok jogorvoslati lehetőség
Magyarország – a nyelvtörvényhez hasonlóan – most sem élhet túl sok eszközzel a politikai nyomásgyakorláson kívül. Egyfelől elképzelhető, hogy a szlovák alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősíti az új jogszabályt, hiszen a szerint a szlovák állampolgárságától senki sem fosztható meg akarata ellenére.
Hazánk nemzetközi szervezetekhez fordulhat, ám az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak sincs állampolgársági ügyekben jogi döntéshozó, vitarendező szerepe, így csak a politikai nyomásgyakorlás lehetséges.
Mint Lattmann Tamás nemzetközi jogász korábban az MTI-nek hangsúlyozta: mivel a szlovák parlament döntése a választási kampányban született meg, lehetséges, hogy a voksolás után módosítják a törvényt. Ráadásul a magyar állampolgárságról szóló, a határon túli magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény csak január 1-jén lép életbe, így addig a két ország rendezheti vitáját.
Ahol van és ahol nem engedik
A Szlovákia által aggályosnak tartott állandó lakóhely nélküli kettős állampolgárság intézménye igen elterjedt a térségben. Románia a Moldáviában élő román ajkúaknak, Horvátország a boszniai horvátoknak, Szerbia pedig a szerbeknek biztosít ilyen lehetőséget. Érdekesség, hogy a román állampolgársági törvény szerint – Románia szintén tagja a fent idézett Európa tanácsi egyezménynek – abban az esetben lehet megfosztani valakit állampolgárságától, ha nyomós okot tudnak felhozni, nincs ellene büntetőeljárás, nincs az állam felé tartozása, illetve egy másik állam állampolgára is.
Vannak ugyanakkor olyan európai államok is, ahol kifejezetten tiltják a kettős állampolgárságot: ha például valaki német állampolgárságot szeretne, le kell mondania eredeti polgárságáról. Ez a Törökországból érkező, már esetenként több generáció óta ott élő munkásokat érinti leginkább. A gyakorlatban azonban gyakran megesik, hogy megkapják a német állampolgárságot, ám mivel a két ország nem jelenti ezt egymásnak, a törököt is megtartják.
