Külföld

Előretört a szélsőjobb

admin
admin

2009. 12. 30. 14:09

2009-ben hivatalba lépett az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke, de a változás nemcsak az USA-ban következett be. Miközben Amerika balra, Európa pedig jobbra fordult, több „bukott” államban is voksoltak, számos helyen pedig történelmi fordulatot jelentettek a választások.

A 2009-es év a választások szempontjából Európában leginkább a szélsőjobboldalnak kedvezett. Ahol nem volt átütő sikerük, ott is felkerültek a palettára. A gazdasági válság az egész világon jelentős hatással volt az emberek politikai preferenciáira, akik keresték a gyors és hatékony választ a problémákra. Elvitathatatlan viszont, hogy 2009-ben is egyre bővült azon államok köre, ahol az állampolgárok beleszólhatnak a politikai döntésekbe és maguk választhatják meg, ki képviselje érdekeiket az állam élén.

Európa 2009-ben alapvetően jobbra tolódott. Az Európai Parlamenti választások, június 4. és 7. között 27 tagállamban folytak. A konzervatív Európai Néppárt szerezte a legnagyobb támogatást, 265 képviselői helyet foglalhattak el 736-ból. Őket a szociáldemokraták követték 183 és a liberálisok 84 hellyel. Az eredmények a konzervatívok jelentős megerősödését és egyidőben a baloldal térvesztését jelezték. A tendencia kialakulásában szerepe volt természetesen a válságnak és az arra adott gazdasági és politikai válaszoknak is.

Újjászületett az európai jobbszél

Figyelemreméltó eredményeket értek el az európai szélsőjobboldali, radikális pártok is. A legtöbb mandátumot, 4-et Hollandiában szerezték, de Magyarországon is három Jobbik-képviselő jutott be az Európai Parlamentbe, hasonlóan keleti szomszédunkhoz, ahol a Nagy Románia Párt szintén három képviselővel gazdagította az európai testületet. A legkirívóbb példa azonban az Egyesült Királyság, ahol először jutott mandátumhoz a Brit Nemzeti Párt, mely szélsőségesen nacionalista és rasszista retorikájával azelőtt a brit politika perifériáján helyezkedett el.

Nem sokkal az európai választások előtt Németország szintén döntéshelyzetbe került. A tét a nagykoalíció sorsa volt. A konzervatív jobboldali CDU-CSU pártkoalíció és baloldali SPD közös kormányzásából kifolyólag meglehetősen nehézkes volt a kampány abban az értelemben, hogy a két koalíciós partner nem mutogathatott egymásra. A szociáldemokratákon egyedül a jelentősen megerősödő szélsőbaloldali Die Linke segíthetett volna, azonban a két párt viszonya meglehetősen ambivalens volt. A jobboldali tömörülés így ez alkalommal a szintén jól szereplő liberálisokkal alkothatott kormányt. Az új német kormány legnehezebb feladata elsősorban a liberálisok gazdasági követeléseinek és a CDU-CSU szociális politikájának összehangolása.

A kommunisták is erősödtek

Szembetűnő jelenség, hogy Európában 2009-ben Németországon kívül Görögországban és Moldovában kapott jelentős társadalmi támogatottságot a szélsőbaloldal. A görög parlamenti választásokon a képviselői helyek 8,15 százalékát kapták kommunisták, de Moldovában elsöprő győzelmet arattak, majdnem a voksok 45 százalékát megszerezve. Az európai országok többségében ennek ellenére inkább a szélsőjobboldali pártok előretörése érzékelhető.

Szélsőségesek és reformerek a Közel-Keleten

Európán kívül jelentős következményekkel járó választások zajlottak a Közel-Keleten is. Izraelben rögtön az év elején, nem egészen egy hónappal a gázai háború lezárását követően járultak az urnákhoz. Az európai folyamatokhoz hasonlóan, de egészen más okokból a február 10-i voksoláson a szélsőjobboldal itt is soha nem látott eredményeket ért el. A Jiszráel Bejténu nevű radikális jobboldali párt a szavazatok majdnem 12 százalékát söpörte be.

A centrista Kadima kapta ugyan a legtöbb szavazatot, ám még a baloldali Munkapárttal együtt sem versenyezhettek a jobboldali Likuddal és szélsőjobboldali koalíciós partnerével. A markáns nacionalista retorika sokszor az Egyesült Államok rosszallását is kivívta, főleg az Obama által képviselt új külpolitika mentén. Izraelben azonban a békefolyamat során elért jelentősebb sikereket eddig mindig jobboldali párt könyvelhette el, ezért bármi elképzelhető a jövőre nézve.

Az izraeli eseményeknél is nagyobb port kavart az új iráni elnök megválasztása. A perzsa állam élén 2005 óta elnöklő Ahmedinedzsád kompromisszumképtelen külpolitikája miatt nagy nemzetközi várakozás övezte Mir-Husszein Musszávi személyét, aki a maga nemében, de Ahmedinedzsádhoz képest mindenképpen reformernek számított. A választási eredmények azonban a jelenlegi elnök fölényes győzelmét mutatták, csaknem a szavazatok kétharmadával. A voksolást követően hatalmas ellenzéki tüntetések kezdődtek, melyek az elsők voltak az iszlám forradalom óta. A demonstrációk 2009-ben végigkísérték az iráni közéletet és mindenképp figyelmeztető jelzést küldenek az iráni vezetők számára.

Több demokrácia, több demokrata?

Az urnákhoz vonultak a legfrissebb demokráciák polgárai is Afganisztánban és Irakban. Afganisztánban az eddigi elnök maradhatott hivatalában, de a választási csalások és a tálib fenyegetés meglehetősen kérdésessé teszik Karzai legitimitását.

Japánban a voksok szintén történelmi változást eredményeztek. A Liberális Demokrata Párt majdnem fél évszázadig volt kormányon a szigetországban, 2009-ben viszont az eddig ellenzékben lévő baloldali Demokrata Párt vette át a hatalmat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.