Nagyvilág

Merre tart az EU Klaus után?

Október végén az EU-tagországok vezetői megegyeztek arról, hogy Csehország lehetőséget kap a kimaradásra az alapjogi charta alól. Hajlandó lesz végre a cseh elnök ratifikálni a lisszaboni szerződést? Ki lesz az EU elnöke?

A lisszaboni szerződés immár két éve hányatott sorsa végre beteljesedni látszik. Franciaország, Hollandia, Írország és Lengyelország után végül Csehország is úgy tűnik, hogy beadja a derekát, és hajlandó ratifikálni a szerződést. A szorosabb együttműködést és a bürokrácia egyszerűsítését célul kitűző megállapodástól néhány tagállam saját szuverenitását féltette.

Különbékék

Az elhúzódó ratifikálási folyamat során a szkeptikusokat különféle garanciákkal, kedvezményekkel próbálták megnyerni.
Az utolsó akadály a cseh elnök, Václáv Klaus személye. Klaus régóta ellenzi a szerződés ratifikálását, arra hivatkozva, hogy az ellentétes a cseh alkotmányban foglaltakkal. Az elnök és a csehek valós félelme azonban az alapjogi chartával kapcsolatos.

A második világháború után elüldözött szudétai németeknek a charta jogalapot adhatna kárpótlásra, ezek tömeges beterjesztése pedig sebezhetővé tenné a cseh államot.

Klaus nem tud hátrálni

Október 29-én, csütörtökön az EU-tagállamok vezetői végül belementek, hogy a csehek ideiglenesen kimaradjanak az alapjogi charta hatálya alól. Klaus kijelentette, hogy nem áll elő újabb követeléssel, tehát több mint valószínű, hogy alá fogja írni a szerződést. Erre kényszeríti a cseh alkotmánybíróság keddi döntése is, ami a cseh szenátorok egy csoportjának beterjesztésére válaszol.

A beterjesztés arról kérte a bírák véleményét, hogy ellentétes-e a cseh alkotmánnyal a lisszaboni szerződés. A taláros testület nemleges ítéletet hozott, tehát az elnöknek nincs több időhúzási lehetősége.

Az Egyesült Európa elnöke

A tagországok, úgy tűnik, már túltették magukat a szerződésen való vajúdáson, és most a legnagyobb figyelem az új tisztség, az EU leendő elnökének személyét övezi. A kérdéssel kapcsolatban decemberben újabb csúcstalálkozót tartanak az EU-tagországok.

Nyilatkozatok alapján Tony Blair, Nagy-Britannia exminiszterelnöke már kiesett az esélyesek közül. Nagyobb a sansz egy, a néppárt soraiból kikerülő elnökjelöltre. Angela Merkel német kancellár Nicolas Sárközy francia elnökkel folytatott megbeszélésén hangsúlyozta, hogy egy kis tagállamból érkező jelöltet tartana a legjobb választásnak jelenleg. Feltehetőleg ezzel is az új tisztség hatalmát szeretnék gyöngíteni.

“A cseh alkotmánybíróság döntése jó hír Európának, jó hír Magyarországnak, és jó hír a magyar polgároknak határon innen és túl. Az új intézményi rendszer egyben lehetőséget ad arra, hogy Európa markánsabban lépjen fel az energiabiztonság fokozása érdekében, és eredményesebben küzdjön az éghajlatváltozás káros hatásai ellen” – jelentette ki közleményben Bajnai Gordon miniszterelnök kedden.

Hazánk 2007-ben elsőként ratifikálta a lisszaboni szerződést. A tervezet szerint az új rendszerben Magyarország az eddigi 24 EP-képviselői hely helyett 22-vel fog rendelkezni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik